Lukács
7 °C
22 °C

2008-ban nem gyorsultak a részecskék

2008.12.30. 10:45
2008 legizgalmasabb tudományos projektje, az LHC részecskegyorsító egy forrasztási hiba miatt csak 2009-ben produkálhat eredményeket. Az év tudományos áttörése így őssejtkutatóké lett, idén a kémiai Nobel-díj is ehhez a tudományterülethez kötődik. Közben az emberiség még mindig nem tud mit kezdeni a klímaváltozással. Néhány neves évfordulón is átestünk 2008-ban, a magyar kutatók pedig többször is a világ legnagyobb presztízsű szaklapjaiban publikáltak.

Az emberiség két legnagyobb problémáján nem sokat segített a tudomány 2008-ban: a megújuló energiaforrások kutatásában nem történt áttörés, és a klímaváltozás hatásainak enyhítése, illetve a további felmelegedés megfékezése is csak álom maradt – írja az ABC hírportálja. Nincs legalább nagy vonalakban egységes klímapolitika, még az EU-n belül is heves viták folynak arról, hogy mennyivel kellene csökkenteni a károsanyag-kibocsátást. A megoldásnak azonban a lap szerint nem csak technikai feltételei vannak: az emberiség jelentős része még mindig nem érti, mekkora probléma az éghajlatváltozás, és hogy az ökológiai változásoknak milyen súlyos hatásai lehetnek akár a gazdaságban is. Talán majd jövőre.

Tízmilliós malőr

Az év másik nagy tudományos csalódása a világ legnagyobb részecskegyorsítója, a Large Hadron Collider volt. Az LHC kvantumfizikai áttörést hozhatott volna, de nem sokkal az elindulása után a berendezés egy kínos malőr miatt hosszú hónapokra leállt. A beüzemelés előtt az LHC nyolc szektorából hetet teszteltek, és éppen a nyolcadikban volt hibás egy forrasztás, ami aztán több tízmillió eurós kárt okozó üzemzavarhoz vezetett. Így a hivatalos megnyitón már állt a részecskegyorsító, de legalább le tudtunk menni az alagútjába. A berendezésben egyébként elsősorban a Higgs-bozont próbálják majd megtalálni: az elképzelések szerint ez a részecske felelős azért, hogy tömegünk van.

Nézegessen képeket az LHC-ról a galériában!

Sejtből őssejt

Az év legnagyobb tudományos eredményei így nem a kvantumfizika terén születtek, hanem több szaklap – például a Science szerint – a genetikában és az őssejtkutatásban. A legnagyobb áttörés, hogy sikerült felnőtt sejteket újraprogramozni úgy, hogy őssejtként viselkedjenek. Ezt a bravúrt több kutatócsoport is végrehajtotta, és ezek a kísérletek egy ígéretes irány kezdetét jelentik a genetikában. A kutatók reményei szerint a sejtek újraprogramozását hasznosító technológiával több betegség is gyógyítható lesz (többek között a Parkinson-kór), és a betegek is könnyebben juthatnak saját őssejtekhez.

Bőrsejtből például máris sikerült embriót klónozni, egérklónt pedig már 16 éve fagyott egyedből is létre tudunk hozni. A fenti kutatásokhoz kapcsolódóan Japánban létrehozták az egyik legmodernebb őssejtbankot, egy másik, kimondottan tudományos célút pedig Amerikában. A briteknél közben zöld utat kapott a Frankenstein-törvény, vagyis az ember-állat embriókon végzett kutatások, Magyarország pedig beszállt az állatokban előállított ellenanyagok milliárdos piacába.

Fotó: Barakonyi Szabolcs

Sikeres Phoenix-misszió

A csillagászat legnagyobb sikere a Phoenix Mars-szonda küldetése volt 2008-ban. A saját laboratóriummal rendelkező Phoenix a tervezett három helyett öt hónapig működött a Mars északi sarkvidékén, több mint 25 ezer képet készített, és annyi adatot szolgáltatott, amivel a tudósok évekig ellesznek. Az viszont már most biztos, hogy a szonda vízjeget és az élethez szükséges ásványi anyagokat is talált, újabb bizonyítékait annak, hogy valaha lehetett élet a vörös bolygón.

A nemzetek közül leginkább Kína tört előre az űrkutatásban. Saját űrlaboratóriumot készít, ráadásul 2008-ban megtörtént az első kínai űrséta. A Nemzetközi Űrállomás is szépen gyarapodott, éppen egy űrlaboratóriumot kezdtek hozzászerelni, de a legnagyobb szenzáció mégis egy százezer dolláros szerszámos táska volt, ami elveszett az egyik űrséta során.

Az exobolygókutatás nagyon jó évet zárt, dúskáltunk a rekordokban és az áttörésekben. Megvan például az első fotó egy Naprendszeren kívüli bolygórendszerről, és az első közvetlen kép egy exobolygóról. Ezen kívül 2008-ban megtalálták a legkisebb, a legsűrűbb és a legforróbb exobolygót.

50 éves NASA, szuperfolyékony univerzum

Évfordulókban is bővelkedett 2008, a NASA például ötvenedik születésnapját ünnepelhette. A Tunguz-meteorként ismert jelenség éppen száz éve történt, annak pedig már másfél évszázada, hogy Charles Darwin a nyilvánosság elé állt elméletével. 2009 egyébként Darwin-év, mert egyrészt A fajok eredete csak 1859-ben jelent meg, másrészt a tudós születésének kétszázadik évfordulója éppen februárra esik. Egy hazai évfordulóról is megemlékeztünk az Indexen: a Semmelweis Egyetem pszichiátriai klinikája száz éve épült, megteremtve a modern pszichiátria egyik európai fellegvárát.

50 év képei a galériában - kattintson!

És ha már a magyar nemzetközi sikereknél tartunk: akadt ilyen szép számmal 2008-ban is. A Semmelweis Egyetem I. számú gyerekklinikáján például bevezettek egy hibernációs módszert, amivel könnyebben meg lehet menteni oxigénhiányos újszülötteket. Egy Exeteri Egyetemen dolgozó, volt BME-s matematikus azt mutatta meg, hogy a közlekedési dugókat maguk a sofőrök okozzák, az ELTE-n pedig a Pac Man című ősrégi ügyességi játék segítségével végeztek mesterségesintelligencia-kutatásokat.

Mivel a CERN tagjai vagyunk, az LHC eredményeiből mi is kivesszük a részünket: az MTA KFKI RMKI és Debreceni Egyetem kutatói a bozonvadászatba segítenek be, az RMKI nehézionfizikusai pedig az univerzum ősanyagát, a kvark-gluon plazmát keresik majd. Addig is az Egyesült Államokban található RHIC részecskegyorsító eredményeiből az ELTE és az RMKI kutatói azt vezették le, hogy a születő univerzum szuperfolyékony anyagként viselkedett. Az ELTE elméleti fizikusai pedig Einstein híres egyenletére, a tömeg-energia ekvivalenciára adtak egy új bizonyítást.

Nobel-botrányok

2008-ban is kiosztották a Nobel-díjakat, és mint az az utóbbi években a tudományos kategóriákban gyakorlattá vált, többen kapták megosztva az elismeréseket. Az orvosi Nobelt a német Harald zur Hausen, illetve a francia Francoise Barré-Sinoussi és Luc Montagnier kapták a humán papiloma vírus méhnyakrákot okozó hatásának felfedezéséért, illetve a HIV-vírus felfedezéséért. A kémiai díjat három Amerikában élő tudós, Simomura Osamu, Martin Chalfie és Roger Y. Tsien érdemelte ki a zöld fluoreszcens protein felfedezésével, illetve gyakorlati felhasználásával. A biokémikusok ma jelzőfényként használják ezt a proteint, hogy más, egyébként láthatatlan fehérjéket is meg tudjanak figyelni.

A fizikai Nobel-díjnak három japán tudós, Nambu Joicsiro, Kobajasi Makoto és Maszkava Tosihide örülhetett, ők a spontán szimmetriasértés felfedezéséért, megértéséért és a három kvarkcsalád megsejtéséért kapták megosztva a 10 millió svéd koronával járó kitüntetést. A döntést több olasz fizikus is kritizálta, mivel a japán tudósok kutatása nagyban épített az olasz Nicola Cabibbo felfedezéseire. Nem ez volt egyébként az egyetlen idei Nobel-botrány: sokkal kínosabb, hogy a Nobel-bizottság tagjait korrupciós vádak érték, mivel a kínai kormány utaztatta őket.

Magyar IgNobel

Végül a tudomány a vicces oldalát is megmutatta 2008-ban. Akárcsak korábban, idén is volt haszontalan Nobel-díjak versenye, az IgNobel, amin évek óta először magyar díjazott is volt: a nyálkagombák útkereső módszerének kutatása ért IgNobelt, és mivel teljesen komoly és értelmes kutatásról van szó, ez kicsit ki is lógott a többi díjazott eredmény (például a kóla, mint fogamzásgátló szer) közül.

Egyébként olyan mennyiségben születtek triviális, nevetséges vagy haszontalan felfedezések, hogy kénytelenek voltunk létrehozni ezeknek egy alrovatot Brit Tudósok néven. Például megtudhattuk, hogy tovább él, aki templomba jár, és hogy a káromkodástól hatékonyabb a munka. Ehhez képest az emberiség javát szolgálja az is, hogy kiderült, a szóvicc ökölcsapás az agynak.