Judit
-2 °C
8 °C

Tudatos gépek nyomában

2003.09.03. 16:59
Az amerikai Sandia Corporation laboratóriumában, illetve az Essex és a Bristol Egyetem közös, többéves projektjének keretében egymással párhuzamosan, de egymástól függetlenül "tudatos" gépeket fejlesztenek.
Tudatosság

Igor Aleksander
Igor Aleksander, a londoni Imperial College nyugalmazott professzora, neurálisháló-szakértő öt axiómával határozza meg az élőlények - mesterséges teremtményekre szintén érvényes - tudatosságát.

A helyérzékelés (a sense of place) arra vonatkozik, hogy érezzük: a "világ középpontjában" vagyunk, és ezen túl, rendelkezünk a mozgás, a környező valóságban történő pozícióváltoztatás képességével is. A képzelet (imagination) múltbeli jelenségek felidézésére, soha nem látott események, például regények vizualizálására utal. Az irányított figyelem (directed attention) azt bizonyítja, hogy gondolataink nemcsak passzív reflexiók a környezeti történésekre, hanem figyelmünket fókuszálni tudjuk, s csak azt tudatosítjuk, amire összpontosítunk. A tervezés (planning) a "mi történik, ha" kérdésekre tudatunkban válaszként vázolt jövőbeli cselekvések, események, történések forgatókönyveit jelöli. Döntés/érzelem (decision/emotion): a számunkra jó és rossz megkülönböztetésében érzelmeink vezetnek, azok alapján cselekszünk.

Aleksander kritériumainak jelenleg nyilvánvalóan egyetlen gépi entitás se felel meg. Külön-külön is nehéz lenne, együttesen meg sci-finek tűnik. Viszont számos kutatóközpontban fejlesztenek például robotokat, melyek megközelíthetik valamelyiket, esetleg többet is.

A szintetikus embertől a kognitív gépig

A Lockheed-Martinhoz, és azon keresztül az Egyesült Államok Energiaügyi Minisztériumának Nemzeti Nukleáris Biztonsági Kabinetjéhez tartozó, albuquerque-i (Új-Mexikó) és livermore-i (Kalifornia) székhelyű Sandia kutatói új típusú gépeken dolgoznak.

Az elmúlt öt évben, Chris Forsythe pszichológus vezetésével a felhasználó szándékaira következtető, a felhasználóval történt kommunikációra emlékező, döntésekben, helyzetek elemzésében segédkező "szintetikus emberen", azaz személyként gondolkodó szoftveren/számítógépen munkálkodtak.

A szoftvermodellezés során megkerülhetetlen problémákba ütköztek. Képtelenek voltak imitálni az emberi döntéshozást. A program logikai folyamatokat követett, és kevésbé vette figyelembe azt a tényt, hogy választásaink főként tapasztalataink, asszociatív tudásunk alapján történnek. Megfeledkezett a jellegzetesen organikus tényezőkről is: érzelmekről, fáradtságról, stresszről. Márpedig ezek nélkül nem lehet hitelesen szimulálni az emberi gondolkodást.

Forsythe és társai elakadtak a szoftverrel, s ezt orvosolandó, a Sandia robot-fejlesztőitől kértek segítséget, akik azonnal látták, hogy az emberi gondolkodás számítógépes modellje intelligens gépek alkotásához is felhasználható. A projekt arculatot, nevet váltott: az Újgenerációs Intelligens Rendszerek Nagy Kihívása keretében, szintetikus ember helyett immáron kognitív gépeket céloztak meg, mely jól illeszkedik a DARPA koncepciójába, ami komoly anyagi támogatást is jelent egyben. Az észlelő/érzékelő technikák és a kognitív rendszerek integrációja pedig az ember és a gép közötti interakció alaptermészetét változtatja meg, az ember-ember interakcióhoz közelíti - véli Forsythe. Továbbá azt is prognosztizálja, hogy a kognitív gépek mintegy tíz éven belül a legtöbb számítógépes rendszer részét képezik majd.

Tudatos robot

Az Essex és a Bristol Egyetem kutatói "tudatos robot" (conscious robot) létrehozásán fáradoznak egy hároméves projekt keretében. Kettős cél lebeg előttük.

Egyrészt, jobbak, megbízhatóbbak lennének a robotok: a vak programkövetés helyett dinamikusan reagálnának környezetükre, minden egyes új információval tökéletesítenék a viselkedésüket. Utasítások végrehajtása helyett önmagukért "gondolkoznának". Másrészt, e szerkezetek rendkívül sokat segítenének az emberi tudatosság eddigi fehér foltjainak a megfejtésében/megértésében.

Owen Holland
Az Essex Egyetem kísérleteit vezető Owen Holland szerint egy értelmes robot belső modelleket építene önmagáról, környezetéről, s ennek függvényében - korlátait, választási lehetőségeit, s a minden bizonnyal megválasztott opciót figyelembe véve - hozná döntéseit. A tervek alapján rendkívül komplex, változó, mozgására reagens környezetekben kell majd bizonyítania, azaz túlélnie. El kell képzelnie különböző cselekvéseket, s ki kell választania az optimálist, miközben egy számítógépes rendszer elemezné az "agyában" végbemenő folyamatokat, így adva támpontokat tudatosságról, amit Holland főként a robot látómechanizmusától vár: hogyan jelenítődnek meg a vizuális hatások, mennyiben befolyásolják a döntéseket?

A vizuális rendszeren, azaz az "agy" talán legfontosabb részén Tom Troscianko, a Bristol Egyetem főemlősök látására szakosodott professzora és társai dolgoznak.

"Ha a rendszer ugyanazokat a hibákat követi el, mint mi, akkor elmondhatjuk, hogy az emberi tudatosság egy ilyen jellegű szisztémából eredeztethető" - nyilatkozta Holland.