Az első klónozott emberi embriók és az apa nélküli emlősök
További Tudomány cikkek
Madárinfluenza, spanyolnátha
A 2003-as SARS-hoz hasonlóan, 2004-ben is Délkelet-Ázsiából indult útjára a legveszedelmesebbnek tűnő járvány, az áldozatait Vietnamban, Thaiföldön, Kambodzsában és Indonéziában szedő madárinfluenza. Az se tűnt túl megnyugtatónak, hogy az érintett ázsiai országok beoltották baromfiállományukat, mivel az oltások felvetették a kór újabb, még károsabb, emberre is átterjedő változatának a lehetőségét.
Felettébb nyugtalanító kérdések merültek fel a madárinfluenza kapcsán: miért fertőzheti meg a homo sapienset is? Mitől halálos a vírus? Milyen változások kellenének ahhoz, hogy például az 1918-as spanyolnáthához hasonlóan taroljon? Spanyolnátha: a Wisconsin Egyetemen újraalkották az ötvenmillió áldozatot szedő járvány nyolc génjéből ötöt. Novemberben pedig a WHO (World Health Organization) a himlő-génekkel folytatandó munkára adott zöld fényt.
Vakcinával az AIDS, ejakulációval a prosztatarák ellen
Az egyik leginkább érintett metropoliszban, Bangkokban tartották a XV. Nemzetközi AIDS Konferenciát, s a résztvevők egyöntetűen megállapították: megfelelő óvintézkedések nélkül Ázsiában is az afrikaihoz hasonló halálozási adatok várhatók a közeljövőben. Abban is egyetértettek, hogy - döbbenetes módon: tudományos, politikai és gazdasági érdekek hiányában - évekig (nagyjából 2010-ig) kell még várnunk a vakcinára. Lehangolóak a számadatok: az AIDS-ellenes küzdelemre szánt pénzek három, a globális egészségügyi termékkutatásra szánt anyagiaknak pedig csak az egy százaléka megy oltóanyag-fejlesztésre.A tuberkulózisadatok szintén döbbenetesek: az AIDS-szel gyakran együtt járó betegség a világ lakosságának körülbelül az egyharmadában lappang.
Jó hír, hogy harmincezer tesztelt férfi ékesen bizonyította: a minél gyakoribb ejakuláció megvéd a prosztataráktól. Két újabb felmérés igazolta, hogy mégiscsak hasznos a sokat vitatott Atkins-diéta. A számvetésből azt is megtudhatjuk, hogy a Barbie-alakú nők termékenyebbek az átlagnál, meg hogy tényleg hasonlítunk kedvenc kutyusainkhoz.
Őssejtek, klónozás
Februárban egy dél-koreai kutatócsoport elsőként demonstrálta: embereken is kivitelezhető a terápiás célú klónozás - a harminc leklónozott humán embrióból mintegy száz őssejt fejlődött ki. A kísérlet eredményeit kutatási célokra, például a Parkinson-kór elleni küzdelemben szeretnék hasznosítani.Áprilisban japán tudósok két nőstényegér sejtjeiből apa nélküli egérporontyot kreáltak.
Júniusban chicagói kutatók a világon elsőként hoztak létre mutáns őssejteket genetikailag hibás humán embriókból. Az őssejt-kutatás parázs vitákat váltott ki az amerikai elnökválasztási kampányban: Kerry megengedőbb álláspontja a Bush-adminisztráció megszorító koncepciójával került szembe.
Ugyanakkor a "renegát" Kalifornia - példát mutatva más államoknak, nem törődve a "washingtoni őrületekkel" - úgy döntött, hogy a következő tíz év során hárommilliárd dollárt pumpál ilyen jellegű kutatásokba.
2004-ben is hallottunk emberklónozásra vonatkozó szenzációs híreket: a lexingtoni (Kentucky állam) Panayiotis Zavos augusztusban jelentette be, hogy életképes embriókat hozott létre halottakból. A tudományos közvélemény döbbenettel, felettébb szkeptikusan fogadta a bejelentést.