A belső fülbe jutnak a hangok
A tüdővel hallás esetén a légzőszerv a belső fülbe vezeti a rezgéseket, így azok hangként észlelhetőek lesznek. Az amerikai biológus a kísérletei során három gyíkfajt illetve négy szalamandra-és gőtefajt vizsgált meg. Ezeknél az állatoknál egytől egyig hiányzik a külső fül és a dobhártya. Valamennyi faj rendelkezik azonban belső füllel, melyek képesek a zörejek feldolgozására.
A vízzel töltött tüdő nem vezeti a hangot
A második kísérleti körben Hetherington két faj tüdejét olyan sóoldattal töltötte fel, amely oxigénnel volt dúsítva, és lehetővé tette a légzést. Ez alkalommal a vibrációk, melyekkel az állatok különben a hangokra reagáltak, szinte teljesen elmaradtak. A hanghullámok más úton bejuthattak a fülbe, de a tüdők messze a legérzékenyebbek - következtetett a kutató.
Korábbi tanulmányaiban Hetherington már képes volt kimutatni, hogy néhány fül nélküli béka és varangy is a tüdején keresztül fogja fel az akusztikus rezgéseket. A korábbi vizsgálatokkal együtt a mostani eredmények arra utalhatnak, hogy a tüdőn keresztül hallást a kis szárazföldi állatok egész sora alkalmazza.
A szárazföldre lépésnél is jól jött
Ezzel a primitív hallószervvel rendelkezhettek a szárazföldre kimerészkedő első állatok. Ezen kívül néhány ma élő állat, különösen a középfül nélküli fajok számára is jelentőséggel bír - véli a biológus, aki az eredményeit a 'Journal of Comparative Physiology A' folyóiratban ismertette.