Mária
-6 °C
-2 °C

A Föld egy földönkívüli civilizáció része?

2005.01.23. 11:59
Egyedül vagyunk, vagy nem vagyunk egyedül? A legutóbbi asztrofizikai felfedezések azt sugallják, hogy világunk egy, esetleg több lényegesen nagyobb földönkívüli civilizáció része. Legalábbis néhány amerikai elméleti fizikus szerint.

Szintézis

James Deardoff, Bernard Haisch, Bruce Maccabee és Harold Putoff a Journal of the British Interplanetary Society januári-februári számában publikálták figyelemfelkeltő felvetésüket. A táguló világegyetem teóriájának következményeként vetették fel az idegenek megjelenését.

A szerzők (saját bevallásuk szerint) annyiban úttörők, hogy közös nevezőre hozták napjaink és a közelmúlt különböző, az idegen civilizáció - civilizációk? - jelenlétére utaló, de legalábbis azt valószínűsítő felfedezését és teóriáját: féreglyukakat, szuperhúrelméletet, diffúziós modelleket, a tér-idő nyúlását.

Szkeptikus tudóstársak

"Manapság az a fura helyzet áll fenn, hogy a legkiválóbb modern fizikai és asztrofizikai elméletek előrejelzései alapján előbb-utóbb földönkívüli látogatókkal fogunk találkozni, ugyanakkor az UFO-jelenség bármely lehetséges bizonyítéka gúnyos fülekre talál tudományos berkekben" - nyilatkozta Haisch.

Az elutasításnak különböző egymást erősítő okai vannak: a megfigyelt jelenségek félreértelmezései, kacsák, mellébeszélés, fantáziálás - folytatja. Sokakat már a Vénusz és a Szíriusz is összezavar, ami bőven elég ahhoz, hogy ne tekintsenek tovább.

Deardoff arra hívja fel a figyelmet, hogy a tudományos közvélemény számára megalázó lenne előítéleteik feladása, és ezért viszonyulnak cinikusan a bevett vélekedéstől eltérő, ám komoly apparátussal megírt tanulmányokhoz, beszámolókhoz is.

Lakható galaktikus zónák

Deardoff és társai ausztrál csillagászok két fontos tavalyi felfedezésére hivatkoznak: egyrészt Tejútrendszerünkben létezik "lakható galaktikus zóna", másrészt a zóna átlagos csillagaival összevetve, a mi csillagunk, a Nap viszonylag fiatalnak számít. Márpedig ezek a jelenségek arra engednek következtetni, hogy az átlagos idegen civilizációk öregebbek és fejlettebbek anyabolygónknál. A Nagy Bummot, a Big Bang-et alátámasztó táguló univerzum elmélete pedig azt sugallja, hogy univerzumunk szép lassan belesüllyed egy (sőt, talán több) földönkívüli civilizációba.

Öt, vagy még több dimenzió?

A tudósok a szuperhúrelméletre szintén hivatkoznak eszmefuttatásukban. Az elmélet a négy (három tér-, és egy idő) mellett más dimenziók létezését is feltételezi. Például legalább kilenc térdimenzióét. "Úgy foghatjuk fel az Univerzumot, mint afféle szigetet egy magasabb dimenziószámú térben" - véli Raman Sundrum, a kaliforniai Stanford Egyetem fizikusa. Ezek a dimenziók akár világmindenségünk melletti lakott univerzumok is lehetnek, ahol leküzdhetők a fénysebesség korlátai - spekulálnak a tudósok. Sőt, a szuperhúrelmélet és a többi felfedezés lehetővé teszi azt is, hogy az idegen civilizáció akár fénysebességgel átszáguldjon egy galaxison.

Szemléletváltásra várva

"De hol vannak a többiek?" - kérdezte asztaltársaitól Enrico Fermi 1950 nyarán Los Alamosban. A földönkívüliek jelenlétét firtató Fermi-paradoxon azóta foglalkoztatja a kutatókat. Haisch szerint talán az adatokban is megtalálható a névjegyük. Mégse ez a legfontosabb, hanem az, hogy megváltozzon a tudományos közvélemény hozzáállása az UFO-jelenséghez. Hogy képesek legyünk igent mondani.