Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Új ugróbajnok az állatok közt

2003.08.05. 08:15
A tajtékoskabóca testhosszánál százszor nagyobb távolságot képes átugrani, és ezzel elsöprő győzelmet aratott a korábban örökös bajnokként bejegyzett bolha felett. Az embernek egy hetvenemeletes felhőkarcolót kellene átugrania az aranyéremért.
Tajtékoskabóca
A tajtékoskabóca mindössze hat milliméter hosszú, de a kutatók által feljegyzett legnagyobb ugrása hétszáz milliméteres. Elrugaszkodáskor másodpercenként 3,1 métert halad előre, és ilyenkor a rovar testére a gravitáció négyszázszorosának megfelelő erő hat. A rovarban valószínűleg ezért fejlődött ki ez a kivételes atlétikai képesség, hogy gyorsan elmenekülhessen a madarak elől.

"A tajtékoskabóca ugróképessége hihetetlen. Ennek egyetlen hátránya az, hogy emiatt közel lehetetlen elkapni és megvizsgálni őket" - mondta a New Scientistnek Malcolm Burrows, a Cambridge Egyetem munkatársa, a tanulmány szerzője.

Felhúzható ugrószerkezet

A New Scientist szerint az evolúció során két különböző ugrási technika fejlődött ki az állatokban: vagy hosszú lábakkal rendelkeznek, amelyek kis erőfeszítéssel is nagy távolságra juttatják el őket (ilyen például a kenguru és a szöcske), vagy rövid lábakkal rendelkeznek, és izmaikban nagy energiát tárolnak. Az utóbbiakhoz tartozik a tajtékoskabóca is, mely egy fejlett lábbeakasztó mechanizmust is alkalmaz. Erre azért van szüksége, mert a hatalmas ugrásokhoz szükséges erőt nem tudja előállítani az izmaival a rendelkezésére álló rövid idő alatt.

A rovar elraktározza izmainak erejét: a hátsó lábait a tora alá gyűri és a helyére akasztja. Amikor a lábizmai elég erőt termeltek, akkor kiakasztja a végtagjait, és odébb ugrik. Ezek az izmok egyébként testtömegének tizenegy százalékát teszik ki.

A tajtékoskabóca nevét arról a nyálkás anyagról kapta, amelyet testéből választ ki, hogy menedéket nyújtson számára a kiszáradás és a ragadozók ellen. A habfészeknek is hívott képződmény gyakran felfedezhető a fűszálakon.