Nincs többé diszkrimináció
"Ha mindannyian benne lennénk az adatbázisban, akkor többé nem eshetne szó hátrányos megkülönböztetésről" - mondta Jeffreys a leicesteri British Association Festival of Science rendezvényen tartott előadásában. Jeffreys szerint az ország minden lakosának adatait tartalmazó adatbázist egy független szerv felügyelné, és csak az azonosításhoz elegendő DNS-információkat tárolnák - olyan adatok tehát nem szerepelnének, melyekből következtethetni lehetne az illető kinézetére, vagy egyes betegségekre való hajlamára.
Adatvédelmi elvek
Az eredeti mintát meg kellene semmisíteni, hogy a későbbiekben senki ne juthasson hozzá további információkhoz. Jeffreys ugyanis meg van győződve arról, hogy a törvényszéki kutatók a tárolt DNS-ből megkísérelnék meghatározni a gyanúsított etnikai hovatartozását, szem- és hajszínét, ha a rendőrségnek a nyomozáshoz erre lenne szüksége. Sőt, a rendőrség bizonyára azoknak a gyanúsítottaknak a mintáit is meg szeretné őrizni, akik tisztázódtak a vádak alól, hiszen a rendőrök gyakran gondolják úgy, hogy a későbbiekben ennek ellenére még elkövethetnek valamit, tette hozzá.
További biztosíték lenne, ha a rendőröknek a bírósághoz kellene fordulniuk, hogy megkapják azoknak a gyanúsítottaknak a címét, akiket az adatbázis segítségével azonosítottak. "A rendőröknek be kell bizonyítaniuk, hogy a tetthelyen talált DNS és az adatbázisban lévő minta megegyezik, mielőtt kiszolgáltatnák nekik a személyes adatokat" - mondta Jeffreys.