Natália
-3 °C
7 °C

Űrbéli napelemek termelnek áramot a Földnek

2001.07.13. 11:06
Elképzelhető, hogy negyven év múlva hatalmas, a Föld körül keringő napelemtáblák sugározzák le a Földre a szükséges energia egy részét. A terv egykoron a sci-fik birodalmába tartozott, de ma már komolyan foglalkoznak vele. Az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA az elmúlt két évben 22 millió dollárt költött az előtanulmányokra, a japán kormány célkitűzése pedig az, hogy 2040-re egy 1 gigawattos naperőművet helyezzenek Föld körüli pályára.
Napjainkban az emberek életét teljesen átszövi az elektromosság: ezzel dolgoznak a háztartási gépek, a gyárak, s teljesen megszokott dolog, hogy elég megnyomni a villanykapcsolót, s lakásunkat elönti a fény. Az elmúlt hónapok kaliforniai áramszünetei azonban megingatták eddigi bizonyosságokat: lehet, hogy a jövőben egyre nagyobb áramhiánnyal kell majd küzdenünk?

A Nemzetközi Űrállomás napelemei
Mivel bolygónk lakossága egyre nő, s immár a fejlődő országokban is mind nagyobb az áramfelhasználás, a becslések szerint 2020-ig 75 százalékkal bővül majd a Föld áramigénye - amit a hagyományos forrásokkal már nem lehet kielégíteni, különösen, hogy a Föld felmelegedése miatt vissza kell fogni a fosszilis tüzelőanyagok használatát.

Űrbéli napelemek termelik az áramot

Így hát az emberiségnek új energiaforrásokra lesz szüksége, s az egyik legvalószínűbb megoldás az űrből jön: mint a Le Monde című francia napilap írja, elképzelhető, hogy negyven év múlva immár hatalmas, a Föld körül keringő napelemtáblák sugározzák le a Földre a szükséges energia egy részét. A terv egykoron a sci-fik birodalmába tartozott, de ma már komolyan foglalkoznak vele: az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA az elmúlt két évben 22 millió dollárt költött az előtanulmányokra.

A japánok már nyomulnak

A japán gazdasági minisztérium illetékes részlegének vezetője éppen az év elején jelentette be, hogy országa hatalmas pénzeket fektet majd egy ilyen terv megvalósításába. A célkitűzés az, hogy 2040-re egy 1 gigawattos naperőművet helyezzenek Föld körüli pályára. (Csak az összehasonlítás végett: ma általában az atomerőművek 1-1 reaktora termel 1 gigawatt energiát.)

A japán naperőmű két hatalmas, 1 kilométerszer 3 kilométeres napelemtáblával rendelkezne, s összesen 20 ezer tonnát nyomna - az összegyűjtött energiát pedig mikrohullámú sugárzással továbbítaná a földi gyűjtőközpontokba, a fogadó antennákhoz. Ez a továbbítási mód teljesen veszélytelen és megvalósítható: a Franciaországhoz tartozó Réunion szigetén néhány év múlva így fognak áramot juttatni egy elszigetelt településre - megspórolva a vezetékek kiépítésének költségét. Egyébként nem véletlen, hogy éppen Japán jár az élen ezen új energiaforrás kifejlesztésében: az ország egyáltalán nem rendelkezik fosszilis energiaforrásokkal, azaz mindenképpen új módszereken kell dolgoznia áramigényének fedezésére.

Rentábilis-e a terv?

A Nemzetközi Űrállomás napelemei
A tervezet előtt álló műszaki akadályok leküzdhetőnek tűnnek, az egyetlen kérdőjel, hogy a hatalmas létesítési költségek miatt kifizetődő lesz-e az űrből jövő áram? A Le Monde szerint Franciaországban ma 0,2 frankba kerül 1 kilowattóra elektromos áram előállítása az atomerőművekben, míg a japán naperőműnél ez az adat a becslések szerint 1,5 frank lesz.

Ám Tokióban azzal számolnak, hogy a következő negyven évben az emberiséget energetikai sokk éri (ami a jelenlegi helyzet ismeretében elég valószínű), s így a földi termelésű áram is nagyon megdrágul. Ráadásul az amerikai tervekben 2050-től már 10 gigawattos, vagy még nagyobb űrbeli naperőművek működtetése szerepel, alaposan lecsökkentve a fajlagos költségeket.