Antianyagot keres az űrállomás új műszere
A régi, folyékony hélium hűtésű mag helyett újat kap a Nemzetközi Űrállomás anyagdetektora, egy hosszú élettartamú mágneses magot, amely már korábban is járt az űrben. A módosításnak köszönhetően az űrállomás nemcsak további három, de akár 18 évet is eltölthet föld körüli pályáján, mielőtt kivonnák a forgalomból.
Az Alpha Mágneses Spektrométert (AMS) űrsiklón viszik majd fel az űrbe, célja többek között az, hogy antianyagot és a sötét anyag nyomait keresse. Mivel a detektor túl nagy információmennyiséget hoz létre munkája során, ahhoz, hogy visszaküldje a földre, a szerkezet része lesz egy szuperszámítógép is, amely helyben feldolgozza az adatokat. A számítógép miatt az AMS-nek 2,5 kilowattnyi áramra van szüksége a működéshez, ami messze meghaladja azt a mennyiséget, amit egy hagyományos műhold napelemei képesek megtermelni, az űrállomás 100 kilowattos energiellátásával azonban könnyedén kielégíti az igényeit.
A másfél milliárd dolláros projektet, amelyen egy soknemzetiségű, félezernél is több tagot számláló csapat dolgozik, az MIT fizikusa, a Nobel-díjas Samuel Ting felügyeli. "Akkor kezdtük el a projekt kidolgozását, amikor tavaly év végén-január elején mindenki arról kezdett beszélni, hogy az úrállomás akár 2020-ig, vagy még tovább üzemelhetne. Úgy gondoltam, ehhez a szerkezet már elavult" - mondta el a tudós. Barack Obama amerikai elnök nemrég az űrállomás élettartamának legalább 5 évvel történő meghosszabbítására tett javaslatot. Erre a célra évente körülbelül 3 milliárd dollárt különítetnének el a költségvetésből évente.
A földi részecsekgyorsítóktól eltérően az AMS a nagy energiájú részecskéket közvetlenül az űrből nyeri és képes érzékelni az olyan részecskéket, amelyek jóval nagyobb energiával rendelkeznek, mint amilyeneket a hagyományos részecskegyorsítók képesek létrehozni. A CERN által épített Nagy Hadronütköztető (LHC), amely jelenleg a legnagyobb földi részecsekgyorsító, mintegy 7 teraelektronvoltos (röviden: TeV) összenergiával képes részecskéket ütköztetni. Egy űrből érkező sugár esetében viszont akár 100 millió TeV energiáról is beszélhetünk.
"Az AMS százszor, vagy akár ezerszer pontosabban képes érzékelni a részecskéket, mint a korábbi eszközök. Az, hogy 10-18 évig az űrben tarthatjuk, csak még pontosabbá teszi" - nyilatkozta Ting. "Ez tényleg a legelső nagyon-nagyon érzékeny részecskefizikai detektor. Ezzel egy teljesen új területre lépünk be, és nagyon nehéz megjósolni, hogy mit fogunk ott találni" - mondta el a tudós. Bár az AMS kriogenikus szupervezető mágnesének kiszerelésével ugyan csökken az a képessége, hogy mágneses terének erejével maga felé hajlítsa a nagy energiájú kozmikus részecskéket, Ting szerint azonban a beszerelt plusz érzékelők és a meghosszabbodott üzemidő bőségesen ellensúlyozza ezt.
A most beszerelendő mágnes korábban egy 1998-as kísérleti repülés során egy AMS-prototípusban kapott helyet. Mindeddig Németországban tárolták, a héten pedig megérkezik a CERN-be, ahol jelenleg az AMS összeszerelése zajlik. A módosítás valószínűleg kitolja az űrsiklók szeptember 30-ra tervezett nyugdíjazását is. A jelenlegi tervek szerint a NASA az utolsó előtti, júliusi űrsikló-misszióval küldi majd fel a műszert az űrállomásra.
