Szilárda
0 °C
6 °C

Magyar csillagászok évekkel előzték meg az idei fizikai Nobel-díjasokat

2011.10.14. 09:06
Egy magyar kutatócsoport már a kilencvenes évek első felében ugyanarra az eredményre jutott, mint 1998-ban az idén Nobel-díjat kapott tudósok. Paál György, Holba Ágnes, Horváth István és Lukács Béla évekkel a szupernóva-megfigyelésekből levont kozmológiai következtetések előtt publikálták szinte azonos eredményeiket.

A kozmológusok vezetője, Paál György már a hetvenes évek elején próbált magyarázatot adni a kvazárok (nagy fekete lyukat tartalmazó sugárzó galaxismagok) távolságeloszlásában található periodikusságra. Amerikai kutatók 1990-ben publikálták a galaxisok keskenyszögű eloszlását, ami abban az időben a legtávolabbi homogén galaxisminta volt. Itt is találkozunk egy magyarral, a publikáció négy szerzőjének egyike Szalay Sándor professzor volt – írja a Magyar Csillagászati Egyesület hírportálja.

Paál György akkorra már több közös munkát írt Lukács Bélával. Megvizsgálták, hogy a legegyszerűbb kozmológiai modelltől eltérő modellben megjavul-e a galaxisok eloszlásában talált minta. Az egyszerű világmodellekben is találtak javulást, de a kozmológiai állandót tartalmazó általános relativitáselméleti megoldások még nagyobb javulást mutattak. A legjobb modell a kozmológiai állandó – vagy más néven a sötét energia – értékére 66 százalékot adott. Az ezt tárgyaló szakcikk 1992-ben jelent meg az Astrophysics and Space Science folyóiratban.

Két másik cikkben (amelyekben a szerzők köre kiegészült Holba Ágnessel), 1992-ben és 1994-ben a kvazárok sűrűségeloszlását is felhasználva ugyanez a csoport megmutatta, hogy ha a világegyetem teljes sűrűsége megegyezik a kritikus sűrűséggel, akkor az anyag energiatartalma (sötét anyag és a látható anyag együtt) 25-35 százalék, a kozmológiai állandó energiatartalma pedig 65-75 százalék. Ez jó egyezést mutat az 1998-ban és 1999-ben publikált, a múlt héten az idei fizikai Nobel-díjjal kitüntetett eredménnyel.