Máté, Mirella
10 °C
13 °C

Elhunyt Csertok, az orosz rakétamérnök

2011.12.14. 23:50
Kilencvenkilenc éves korában szerdán elhunyt Borisz Csertok, az orosz űrtechnika pátriárkájának nevezett híres akadémikus, rakétakonstruktőr.

Az idős tudós, aki az orosz űrkutatás atyja, Szergej Koroljov munkatársa volt, műszaki-tudományos munkássága során a rakéták és különböző űreszközök irányítóberendezéseinek kifejlesztésével és gyártásával foglalkozott. Csertok két és fél hónap múlva lett volna százéves. 1912. március elsején született a lengyelországi Lódzban.

000 Par1540986
Fotó: Natalia Kolesnikova

A Reichstagra véste a nevét

Csertok családja az első világháború kezdetén költözött át Moszkvába. A kutatót már az iskolában érdekelte a rádió-és az elektrotechnika, később több találmánya volt egyszerű hegesztőként. A harmincas évektől repülőgépüzemekben és Bolhovityinov kísérleti tervező irodájában dolgozott, ahonnan számos kiemelkedő repülő-és rakétakonstruktőr került ki. Még nem volt felsőfokú diplomája 1936-ban, amikor a sarki expedíciós repülőgépek elektromos berendezéseit gyártó üzem vezető mérnökévé nevezték ki.

A második világháború idején az első rakétaromboló, a BI-1-es megalkotásában is részt vett. Eljutott Berlinig, ahol a Reichstag falára feljegyezte nevét. Visszaemlékezve elmondta, ez volt élete legboldogabb pillanata. A háborút követően 1945-től 1947-ig Németországban tanulmányozta a rakétagyártási eljárást.

1946-ban a szovjet hadsereg által elfoglalt zónában létrehozták a Rabe orosz-német rakéta intézetet, amelyben Csertok a ballisztikus rakéták fejlesztésén dolgozott. A Rabe alapjain később létrejött a Nordhausen intézet, amelynek Szergej Koroljov lett a főmérnöke, és akinek Borisz Csertok az egyik legközelebbi munkatársa volt. Az első orosz ballisztikus rakéták kifejlesztésében is nagy része volt.

Haláláig dolgozott

1950-től valamennyi Koroljov-rakéta – a Voszhod és a Vosztok –, valamint a műholdak és az automata bolygóközi űrállomások irányítóberendezéseit is Csertok alkotta meg. A Szaljut és a Mir űrállomások létrehozását ő kezdeményezte. Részt vett az Enyergija rakéta és a rövidéletű Burán űrrepülőgép kifejlesztésében. 1974-től az úgynevezett Energia kutató-fejlesztő intézet és üzem egyik vezető konstruktőre volt, amelyben haláláig tanácsadóként dolgozott.

Csertok iskolát teremtett, amely a mai napig meghatározza a tudományos kutatás-fejlesztés irányait és az orosz űrrepülés színvonalát. Tanított és tudományos értekezésekkel gazdagította korát.

Tisztelői legendás emlékezőtehetségét, finom humorát emelik ki. Borisz Csertok hódolt a hegymászásnak, a vízi turizmusnak. Minden nap dolgozott, mert úgy tartotta, hogy a munka a test, az elme és a lélek legjobb edzője.