A NASA Gravity Recovery And Interior Laboratory (GRAIL) ikerszondáira szerelt kamerák visszaküldték az első olyan videót, amely a Hold általunk nem látott, és ezért sötétnek nevezett oldaláról készült (az oldal valójában nem sötét, hiszen a Nap ugyanúgy megvilágítja, mint a felénk eső oldalt). A GRAIL két, Ebb, illetve Flow nevű szondából áll, mindegyiküket felszerelték a fényképezéshez használt MoonKAM-nak elnevezett rendszerrel. A most nyilvánosságra hozott képeket január 19-én készítette az Ebb.
A videón először a Hold északi pólusa látható. Jól látszik a Mare Orientale, egy 900 kilométer hosszú medence, mely közrefogja a hold közeli és távoli oldalát is. A klip végén pedig az égitest déli pólusát látjuk. Középen, balra látszik a 149 kilométeres Drygalski-kráter, közepén egy jelegzetes csillag alakú formával, melyet egy aszteroida becsapodása okozott.
Az ikerszonda újévkor érte el a Hold körüli pályát. A korábban GRAIL-A-nak, illetve B-nek nevezett űreszközöknek amrikai általános iskolások kereshettek új nevet. Az elkészült képeket pedig középiskolások elemezhetik majd a MoonKAM program keretében. A MoonKAM San Diegoi központját Sally Ride, Amerika első női űrhajósa vezeti.
A Hold mindig ugyanazt az arcát mutatja felénk – ennek oka az, hogy az égitest forgási ideje megegyezik a Föld körüli keringési idejével. A Hold túlsó oldaláról az emberiségnek nem is volt fogalma, amíg az ötvenes évek végén el nem indultak az első Hold-szondák. A szovjet Luna–3 volt az első, amely 1959-ben lefotózta a sötét oldalt, 1968-ban pedig emberi szem is látthatta a túloldalt, amikor az Apollo–8 űrhajósai megkerülték az égitestet. Egy elmélet szerint valaha éppen a Hold sötét oldala nézett felénk, amíg egy meteor át nem billentette az égitestet.