Natália
-3 °C
7 °C

Hemzsegnek a Naprendszerben a sötét aszteroidák?

2004.10.20. 15:22
A Naprendszer tele lehet csaknem láthatatlan aszteroidákkal, állítják csillagászok. Ha igazuk van, az megnöveli az esélyét annak is, hogy váratlanul a Földbe csapódik egy.
A láthatatlan vagy sötét aszteroidákat még soha nem észlelték, de a csillagászok szerint ezek létezése adhat megfejtést egy kínzó csillagászati tényre, arra, hogy elvileg jóval több aszteroidának kellene léteznie, mint amit ténylegesen látunk.

A csillagászok szerint sok aszteroida származik a Naprendszer küldő határát alkotó Oort-felhőből, ami százezerszer távolabb fekszik a Naptól, mint a Föld. Az itt található objektumok néha elszabadulnak, és Nap körül pályára állnak, 20-200 évenként kerülve meg a csillagot.

Az Ort-felhő méretéből a csillagászok arra következtetnek, hogy nagyjából háromezer aszteroida keringhet a Nap körül, azaz négyszázszor annyi, mint amennyit ténylegesen észleltek.

Matematikai modell

Erre az az általános magyarázat, hogy az aszteroidák kisebb darabokká esnek szét egy vagy két kör után, mondta Bill Napier, nemrég visszavonult csillagász, aki az észak-írországi Armagh Obszervatóriumban dolgozott. A kutató új matematikai modellje szerint azonban ha ez így lenne, a törmelék sokkal gyakrabban okozna meteorzáport a Földön, mint ahányat látunk. Napier szerint ebben az esetben akár harminc meteorzáport is lehetne évente.

A Monthly Notices of the Royal Astronomical Society című lapban publikálandó tanulmányban Napier ezért kijelenti: a üstökösök ott vannak, csak mi nem látjuk őket.

Napier Chandra Wickramasinghe walesi csillagásszal közösen próbálta megfejteni az üstökösök láthatatlanságának rejtélyét. Wickramasinghe volt, aki felvetette, hogy a Naprendszer legtávolabbi objektuma, a Szedna rendelkezik egy "sötét ikerrel", ami főként szénvegyületekből állhat.

Mivel a Szedna az Oort-felhő tagja lehet, Napier úgy gondolja, hogy a felhő más tagjai hasonlóan sötétek lehetnek. Az innen származó üstökösök szerinte egyszerűen elnyelik a fotonokat. A NASA Stardust szondájának megfigyelései alátámasztják Napier elképzelését. Júniusban a szonda nagy mennyiségű szénalapú vegyületről tett jelentést, ami a Wild 2 üstökösből lövellt ki.

Figyelmeztetés nélkül

"Ez érdekes lehetőség - mondta a Nature-nek Alan Fitzsimmons, a belfasti Queen's Egyetem munkatársa. - Korábban már találkoztunk sötét objektumokkal, Bill azonban valami sokkal sötétebbről beszél, mint amit valaha is észleltünk."

A sötét aszteroidák nagy kihívást jelentenek azon csillagászok számára is, akik a Földet veszélyeztető objektumok után kutatnak. "Ezek csak úgy előjöhetnek a sötétből és eltalálhatnak figyelmeztetés nélkül - mondta Napier. - Úgy tűnik, olyan veszélyforrásról van szó, amire az emberek eddig nem is gondoltak."

Bár szinte semennyi látható fényt nem vernek vissza, infravörös távcsövekkel valószínűleg fel lehetne fedezni a sötét aszteroidákat. A Spitzer infravörös űrteleszkóp, ami már egy éve vizsgálja az eget, azonban nem bukkant még egyre sem. De ez amiatt is lehet, hogy a távcső az égbolt egy kicsi, távoli területére fókuszál, mondta Napier.

Fitzsimmons ebben viszont nem ért vele egyet, szerinte ha ezek az objektumok akkora számban léteznének, mint Napier állítja, a Spitzer vagy a földközeli objektumokat kereső Spacewatch már rábukkant volna ilyenre.

Egy új űrteleszkóp azonban megadhatja a választ. A NASA bejelentette, hogy 2008-ban pályára állítja a Wide-field Infrared Survey Explorer (WISE) nevű infravörös távcsövét, ami az égbolt jóval nagyobb területét fogja figyelni. Napier szerint ez a teleszkóp előbb-utóbb rá fog bukkanni a sötét aszteroidákra.