Vilma
-7 °C
4 °C

Útnak indult az Atlantis

2006.09.09. 17:24
Több halasztás után szombaton magyar idő szerint 17 óra 15 perckor elhagyta a Földet az Atlantis űrrepülőgép. A hatfős legénység azt az űrsiklóprogramot folytatja, amit az amerikai űrhivatal, a NASA a Columbia 2003-as tragédiája után állított le.

A start simán ment a floridai Kennedy űrközpont 39B kilövőállásáról, és ezzel kezdetét vette az STS-115 kódjelű misszió legizgalmasabb része. Az Atlantis csaknem két hétig lesz az űrben 27. útján.

Restart

Az űrrepülőgép az eredeti tervek szerint augusztus 27-én indult volna, de akkor egy, az indítóállást ért villámcsapás miatt 24 órával elhalasztották a startot, majd a Florida felé tartó Ernesto hurrikán miatt kellett új időpontot találni. Ez szeptember 6. lett, ám akkor műszaki problémák miatt nem tudott elindulni az Atlantis, és a NASA mérnökei további ellenőrzéseket végeztek az egyik üzemanyagcellán. Legutóbb csütörtök délután próbálkoztak a starttal, akkor a tervezett indulás, háromnegyed 6 előtt egy órával leállították a visszaszámlálást, mivel egy ECO-szenzor (a sikló külső üzemanyagtartályának hidrogénszintjét mérő érzékelő) nem működött. Már megjavították a hibás alkatrészt, így az Atlantis még szeptemberben elindulhatott - egy újabb halasztás esetén ugyanis a következő időpont október 26-a, illetve 27-e lett volna.

Atlantis
A közvetve Platón elsüllyedt kontinenséről, közvetlenül egy amerikai tengeri kutatóhajóról elnevezett Atlantis a Discovery és az Endeavour mellett a NASA harmadik működőképes űrsiklója. Konstrukciós eltérések miatt csaknem 3 tonnával könnyebb, mint a Columbia volt, és fele annyi idő alatt épült meg, mint a 2003-ban darabokra hullott sikló. Az Atlantis 1985-ben hagyta el először a Földet, utoljára 2002-ben, egy kétéves rekonstrukciót követően. Összesen 26 küldetésen vett részt, többek között ez a sikló bocsátotta útra 1989-ben a Magellan és a Galileo űrszondákat. A NASA állítólag 2008-ig szeretné üzemképes állapotban tartani az Atlantist, azután donorként használja majd, és alkatrészeit a Discoveryben, illetve az Endeavourben használja fel.

Kétszer annyi áram

Az Atlantis legénysége hosszú szünet után folytatja a Columbia 2003-as tragédiája után leállított űrsiklóprogramot, új alkatrészekkel és felszereléssel bővíti a nemzetközi űrállomást, az ISS-t. Az űrállomást a Columbia balesete óta nem fejlesztgették, csak javítgatták. Tavaly nyáron a Discovery legénysége a baljós start után csak a biztonságos visszatérésre koncentrált, és az idei első, júliusi út is rakodással és ellenőrzéssel telt. Három év után ez lesz az első alkalom, hogy az ISS-en érdemi fejlesztést hajtanak végre. A 17,5 tonnás felszerelés nagy részét az ISS második napelemegyüttese és a felszereléséhez szükséges szerelvények teszik ki. A napelemek révén megduplázódik az űrállomáson felhasználható elektromos áram mennyisége: az extra energia három tudományos laboratórium és két lakófülke áramellátásáról gondoskodik majd. A munkálatok roppant feszített tempóban folynak majd, a legénység 7 napig gyakorlatilag megállás nélkül dolgozik, csak utána tarthat nagyobb pihenőt. Az Atlantis 11 nap múlva érkezik vissza a Földre. A NASA terveiben 2010-ig körülbelül tizenhat újabb küldetés szerepel, aztán az űrsiklóflotta végleg nyugdíjba vonul.

Meleg váltás a hideg űrben

A start érzékenyen érinti az orosz űrügynökséget, a Roszkozmoszt, a Szojuz TMA-10 űrhajó ugyanis szeptember 18-án indulna az űrállomáshoz fedélzetén az első női űrturistával, Anousheh Asarival, aki húszmillió dolláros jegyet váltott erre az útra. Az amerikai misszió vége egybeesik az orosz küldetés elejével, két jármű azonban nem dokkolhat egyszerre az ISS-en. A Roszkozmosz korábban már elhalasztotta az Atlantis kedvéért a Szojuz szeptember 14-re tervezett startját azzal a feltétellel, hogy az űrsiklónak szeptember 3-a és 7-e között fel kell szállnia. Az orosz űrügynökség egyelőre nem kommentálta az Atlantis mai startját.

Spacepao
Brent Jett parancsnok

Az Egyesült Államok haditengerészetének 48 éves századosa impresszív pilótamúlttal. Háromszor járt már az űrben, összesen 700 órát töltött ott. Egyszer parancsnokként, kétszer pilótaként volt fent, egyik útjára az Atlantis vitte. Floridában született, osztályelsőként végzett a haditengerészeti akadémián, 1992 óta erősíti a NASA-t. Érdeklődve várja, hogyan fog reagálni a két zöldfülű, Stefanyshyn-Piper és Ferguson az űrrepülésre.

Chris Ferguson pilóta

A pennsylvaniai Ferguson szintén a haditengerészetnél kezdte, ahonnan 1998-ban került a NASA-hoz. A 45 éves Fergusonnak ez lesz az első repülése. Egy űrhajósokból verbuvált garázsegyüttes dobosa, akinek nem engedték felvinni a dobverőit az Atlantisra. Az űrhajósok ugyanis magukkal vihetnek egyetlen személyes tárgyat a küldetésre, a pár dobverőt viszont megvétózta a NASA, mivel szerintük az már két tárgynak számít. Nős, három gyerek édesapja.

Joseph Tanner

Igazi űrveterán, 1984 óta dolgozik a NASA-nak, többek között az űrrepülő pilótáinak oktatta a landolás fortélyait. Háromszor repült már az űrrepülővel (az Atlantist is jól ismeri), hat űrsétát tudhat maga mögött. A műszaki végzettségű Tanner a profik hűvös nyugodtságával néz a küldetés elébe, 2000-ben azok között volt, akik az első napelemeket felszerelték az ISS-re. 46 éves, két gyerek apja. Ha csak lehet, a családjával tölti a szabadidejét, vagy kedvenc sportjainak, az úszásnak és a hegymászásnak hódol.

Daniel Burbank

Manchesterben született 45 évvel ezelőtt, ez a Manchester viszont Connecticutban található. Az elektromérnök Burbank az Egyesült Államok egyik legrégebbi honvédelmi szervétől, a parti őrségtől került a NASA-hoz 1996-ban. Eddig egyetlen űrrepülésen vett részt 2000-ben (éppen az Atlantisszal), most fog először űrsétát tenni. Két gyerek apja, hobbija a gitározás és az asztronómia. Igazi sportőrült: fut, síel, vitorlázik és sokat kirándul.

Heide Stefanyshyn-Piper

A legényég egyetlen hölgytagja, egyben a legfiatalabb a maga 43 évével. Minnesotában született, gépészmérnökként végzett a MIT-en, majd bajba került hajók és tengeralattjárók tengeri mentésével foglalkozott. 1996 óta a NASA asztronautája, tíz évet várt első űrrepülésére. Űrsétát is tesz majd (mindjárt kettőt) - előtte mindössze hét nőnek adatott ez meg, mivel a 176 centis Piper szerint "az űrruha magas alkatot igényel". Egy gyermek édesanyja.

Steven MacLean

Az Atlantis űrhajósai közül legidősebb, 1954-ben született Ottawában. A torontói York Egyetemen fizikából doktorált, majd 1983-ban az első kanadai volt, aki űrhajósképzést kapott. Ez lesz a második repülése, először fog űrsétát tenni, és ő lehet az első kanadai, aki használhatja az űrállomás kanadai fejlesztésű robotkarját. Házas, három gyerek apja. 1976-ban a kanadai atétikai csapat tagjaként részt vett az olimpiai játékokon.

Forrás:NASA