Lukács
7 °C
22 °C

Útnak indult az Atlantis

2007.06.09. 01:42
Az eredeti tervekhez képest több hónappal később, magyar idő szerint szombat hajnalban 1 óra 38 perckor elstartolt az Atlantis űrrepülőgép. A hétfős legénység feladata a Nemzetközi Űrállomás (ISS) bővítése lesz és hazahozzák az űrmaraton-bajnokot, Sunita "Suni" Williamset.

Az űrsikló indítása simán ment a floridai Kennedy Űrközpont 39A kilövőállásáról, és ezzel kezdetét vette az STS-117 kódjelű küldetés legizgalmasabb része. Az Atlantis huszonnyolcadik missziója a tervek szerint 11 napig fog tartani.

Két napelem megy, Suni jön

Atlantis
A közvetve Platón elsüllyedt kontinenséről, közvetlenül egy amerikai tengeri kutatóhajóról elnevezett Atlantis a Discovery és az Endeavour mellett a NASA harmadik működőképes űrsiklója. Konstrukciós eltérések miatt csaknem 3 tonnával könnyebb, mint a Columbia volt, és fele annyi idő alatt épült meg, mint a 2003-ban darabokra hullott sikló. Az Atlantis 1985-ben hagyta el először a Földet, utoljára 2006 őszén. Összesen 27 küldetésen vett részt, többek között ez a sikló bocsátotta útra 1989-ben a Magellan és a Galileo űrszondákat. A NASA állítólag 2008-ig szeretné üzemképes állapotban tartani az Atlantist, azután donorként használja majd, és alkatrészeit a Discoveryben, illetve az Endeavourben használja fel.

A legénység még szombaton leellenőrzi az űrsikló hőpajzsának állapotát, majd vasárnap csatlakoznak az űrállomáshoz. Az Atlantis két új napelemet és az ezeket tartó vázelemet szállítja az ISS-re. Az asztronauták a szerkezeteket három űrséta során, hétfőn, szerdán és pénteken rögzítik az űrállomáshoz és kisebb karbantartási munkákat is elvégeznek majd. Az űrsikló jövő héten vasárnap válik le az ISS-ről, majd egy újabb hőpajzsvizsgálatot követően 19-én, kedden érkezik vissza a Földre. A munkálatok roppant feszített tempóban folynak majd, a legénység 7 napig gyakorlatilag megállás nélkül dolgozik, csak utána tarthat nagyobb pihenőt.

Az Atlantis 2006 őszén hosszú szünet után folytatta a Columbia 2003-as tragédiája után leállított űrsiklóprogramot, majd év végén a Discovery is sikeres küldetésben bővítette és korszerűsítette a Nemzetközi Űrállomást. Az új napelemek révén megnőtt az űrállomáson felhasználható elektromos áram mennyisége: az extra energia több tudományos laboratórium és lakófülke áramellátásáról gondoskodott. A NASA terveiben 2010-ig tizennégy-tizenöt újabb küldetés szerepel, aztán az űrsiklóflotta végleg nyugdíjba vonul.

A legénység egyik tagja, Clay Anderson az űrállomáson marad, és helyette a december 9. óta az ISS-en szolgáló Sunita Williams tér vissza a Földre. Ez azt jelenti, hogy az űrben tartózkodás amerikai rekordját Williams nem fogja megdönteni. A csúcstartó így marad Michael Lopez-Alegria, aki idén áprilisban 215 napos eredményével döntötte meg az amerikai rekordot.

Jéggel, sztrájkkal dacolva

Az Atlantis startja azért csúszott az eredeti tervekben szereplő március 15-i dátumhoz képest, mert amikor már kilövőállásban volt, egy jégeső csúnyán elverte az űrsiklót. A vihar után hangárba kellett vontatni az űrrepülőt, és hetekig javították, különösen a külső üzemanyagtartály teteje sérült. Külön megvizsgálták azt is, hogy az Atlantison is megtalálható-e az a kontakthiba, amit korábban az Endeavour űrsiklón fedeztek fel, de nem találtak ilyen problémát.

Nem akadályozta a startot az a sztrájk sem, amit a Kennedy Űrközpont 569 dolgozója tartott egy előnytelen szerződésajánlat miatt. Az űrközpont 17 ezer embernek ad munkát, és tudják pótolni azt a néhány sztrájkolót, akik érintettek voltak az utolsó előkészületekben.