Több galaxisból és a köztük lévő hatalmas gázbuborékokból áll az a kétszázmillió fényév széles képződmény, amelyet a tudósok a világegyetem legnagyobb objektumának tartanak. A magyar csillagászok által Lyman-alfa felhőnek vagy erdőnek nevezett óriásokból (angolul blob) összeálló együttes feltételezések szerint a feltételezett ősrobbanás után kétmilliárd évvel jött létre.
Egy elmélet szerint a most megfigyelt buborékok olyan gázgubók, amelyek egyszer maguk is új galaxisokat hoznak majd létre. A felfedezés azért jelentős, mert a tudósok eddig azt képzelték, kétmilliárd évvel az ősrobbanás után a világegyetem sokkal “simább” volt, mint azt a masszív óriásfelhő jelenléte sejteti.
Más források szerint a most felfedezett objektum mégsem a legnagyobb az eddig ismertek közül: sokan a 2004-ben felfedezett, a Földtől egymilliárd fényévnyire található Sloan Great Wall-t tartják a rekordernek.
A világegyetem legnagyobb valamije. Forrás: Japán Nemzeti Csillagászati Obszervatórium
Ritkaságnak számított
“Egy ilyen hatalmas és sűrű képződmény valószínűleg ritkaságnak számított az univerzum kialakulásakor”, mondta Rioszuke Jamaucsi, a japán Tohoku Egyetem csillagásza az objektumról. “A most felfedezett és a hozzá hasonló struktúrák valószínűleg a ma megfigyelhető legnagyobb tárgyak elődei, amelyek galaxisok több csoportját foglalják magukba.”
A japán nemzeti obszervatórium modelljén se nem felhőre, se nem erdőre, hanem leginkább űrtakonyra hasonlító képződményt nemrég a Hawaii egyik alvó vulkánján, a Mauna Keán felállított Keck és Subaru teleszkópokkal figyelték meg a csillagászok.
A Space.com leírása szerint az újonnan felfedezett objektumban található galaxisok négyszer közelebb vannak egymáshoz, mint az az univerzumban megszokott. Egyes gázbuborékok elérik a mi szomszédos Androméda galaxisunk szélességének kétszeresét. A körülbelül harminc buborék mindegyikének körülbelül tízszer nagyobb a tömege, mint a Tejúté.