Ferenc, Olívia
-2 °C
4 °C

Egyedül vagyunk az univerzumban?

2004.08.05. 12:26
Bár egyre több bolygót fedeznek fel a Naprendszeren kívül, egyik sem hasonlít a mi Földünkre, sőt lehetséges, hogy teljesen más módon alakultak ki. A Föld ezért - az életfeltételek szempontjából is - különleges, egyedi hely lehet, állítják a kutatók.
A bolygóképződés hagyományos modellje szerint a csillagok körüli gáz idővel összeáll bolygókká, amik körül aztán légkör gyűlik össze. Ebben a modellben a Jupiterhez hasonló gázóriások csak a naprendszer küldő területein jöhetnek létre.

Ez az elképzelés azonban nem magyarázza meg annak a több mint száz bolygónak a kialakulását, amit az elmúlt évtizedben a Naprendszeren kívül felfedeztek. Ezek az úgynevezett exobolygók általában jóval nehezebbek a Jupiternél, és legtöbbjük úgynevezett "forró Jupiter", ugyanis közelebb keringenek a csillagukhoz, mint a Naphoz a Föld vagy akár a Merkúr.

Elliptikusabbak

Első típusú találkozás 20 éven belül?
Az amerikai SETI-projekt vezető csillagásza július végén merész elmélettel állt elő. Seth Shostak kiszámította, hogy a következő 20 év folyamán az emberiségnek jelet kell kapnia földönkívüli létformáktól. Shostak hangsúlyozza, hogy a fenti elméletét nem durva becslésként, hanem bonyolult számítási műveletek eredményeként állította össze.

Vannak csillagászok, akik szerint ezek az óriásbolygók a csillagtól messze keletkeztek, mint a Jupiter, és csak később vándoroltak beljebb. Azt azonban nem tudták megmagyarázni, hogy miért nem zuhantak bele mégsem egyszerűen a csillagba. További különbségek is vannak a frissen felfedezett bolygók és a Naprendszerünkben taláhatók között: például pályáik jóval inkább elliptikusak, mint a Föld vagy a Jupiter nagyjából kör alakú pályái.

A csillagászok beszámoltak néhány naprendszeren kívüli bolygóról, melyek többé-kevésbé kör alakú pályán mozognak, de Martin Beer, a nagy-britanniai Leicester egyetemének asztrofizikusa szerint még ezek a pályák is valamivel elliptikusabbak a Jupiterénél, és a bolygók egészen közel keringenek a napjukhoz. Beer és munkatársai úgy vélik, a külső rendszerek másképp alakultak ki, mint a mi Naprendszerünk, írta a New Scientist.

Szerintük lehetséges, hogy a "forró Jupiter"-rendszerek akkor keletkeznek, mikor a csillagok körüli porkorongok instabillá és töredezetté válnak, és a különálló darabok a saját tömegük miatt összeomolva bolygókat alkotnak. Ez a folyamat természetes módon hoz létre elliptikusabb pályákat, és kevésbé valószínű, hogy így a Földhöz hasonló bolygók jöhetnek létre, állítják.

Még öt év

Az exobolygók nagy többségét a csillagok körül keringő bolygók gravitációs ereje alapján találták meg, ez a módszer pedig érzékenyebb a kis keringési idejű, nehéz bolygókra. Ezért ezek azok, amiket korábban felfedeznek. Ahhoz, hogy olyan bolygókat fedezzenek fel, melyek akkora távolságra vannak csillaguktól, mint a Jupiter a Naptól, legalább 12 éves megfigyelési periódusra van szükség.

"Nagyjából öt év kell még ahhoz, hogy megtudjuk, valóban különbözik-e a Naprendszer - mondta Beer. - De ha igen, újra kell gondolnunk a bolygóképződésről szóló elméleteinket, mivel a mostaniak nagyrészt a Naprendszer megfigyelésén alapulnak."