Judit
-2 °C
8 °C

Az eltűnt porkorongok rejtélye

2003.06.04. 15:11
A fiatal csillagok körül keringő por- és gázfelhők, amelyekből a bolygók képződhetnek, viszonylag hamar eltűnnek, derült ki egy közelmúltbéli kutatásból. Ez azt jelenti, hogy a bolygóknak sokkal gyorsabban kell kialakulniuk, mint azt korábban gondolták. Egy másik kutatás azonban kézenfekvő magyarázatot kínál a jelenségre: a bolygókezdemények ott vannak, csak nem látszanak.
Az Amerikai Csillagászati Társaság múlt heti, 202. találkozóján ismertetett kutatás megdöntheti a bolygóképződéssel kapcsolatos jelenlegi elméleteket. Elizabeth Lada, a floridai egyetem munkatársa négy csillaghalmaz megfigyelésével jutott arra a következtetésre, hogy a fiatal csillagokat körülvevő por hamarabb eloszlik, minthogy - a jelenleg érvényes elméletek szerint - bolygók alakulhatnának ki belőlük, írta a Space.com.

Gyorsabbnak kell lennie

A bolygók kialakulásáról szóló jelenleg legelterjedtebb elmélet szerint - amit egyébként a legtöbb csillagász nem tart kielégítőnek -, amikor az anyag egy csillag kialakulásakor összesűrűsödik, a maradék gáz és por lapos korongként kavarog körülötte. A por később úgynevezett planetezimálokká, bolygókezdeményekké áll össze.

Némelyik bolygókezdemény a Marshoz vagy a Földhöz hasonló bolygókká sűrűsödik, mások gravitációjuknál fogva gázt vonzanak magukhoz, így olyanná válnak, mint például a Jupiter. Egy ilyen gázóriás kialakulásához körülbelül 10 millió év kell.

Viszont az Elizabeth Lada által megfigyelt halmazokban a csillagok körüli por 90 százaléka 5 millió év alatt eltűnt, sőt az esetek felében a folyamat már 3 millió év elteltével lezajlott. Emiatt Lada és munkatársa, Karl Haisch a michigani egyetemről, úgy vélik, hogy a bolygóképződésnek sokkal gyorsabban kell végbemennie, mint eddig gondolták.

Ott van, csak nem látszik

Eznnek a nézetnek azonban épp a konferencia egy másik előadása mondott ellent. Jeff Bary és David Weintraub, a Vanderbilt egyetem munkatársai tucatnyi olyan fiatal csillagot vizsgált meg, amelyek éppen elvesztették porkorongjaikat.

Az ő következtetésük az, hogy a por egyszerűen azért nem észlelhető, mert nagyobb, szilárd testekké állt össze. Ezeknek a felülete kisebb, mint a porfelhőké, ezért kevesebb fényt is vernek vissza. Weintraub szerint Lada ezért nem tudta őket megfigyelni. Ennek ellenére egyelőre nem szeretne messzemenő következtetéseket levonni, hiszen a kutatás csupán néhány csillagra terjedt ki.

"Elképzelhető, hogy az összes anyag eltűnt - mondta Weintraub -, de az is, hogy a bolygóképződési folyamat rendben megy 3 millió év után is, csupán az anyag egyszerűen nem észlelhető." A bolygóképződés ezek szerint ugyanúgy telhet akár 10-20 millió évbe is, tette hozzá, így a jelenlegi elmélet tartható.

Gyakori vagy nem?

Weintraub és Bary sajtóközleményükben azt írják, hogy ha a későbbiekben bebizonyosodik feltevésük, "a miénkhez hasonló naprendszer gyakori látvány lehet az Univerzumban".

Egy későbbi interjúban Weintraub azonban már körültekintőbben nyilatkozott, ekkor azt mondta, hogy ha vannak is a Földhöz hasonló bolygók, a jelenlegi technológiával nem lehet őket megtalálni, így nincs is semmi bizonyíték a létezésükre. Más csillagászokkal ellntétben neki vannak kétségei, tette hozzá.

Az óriásbolygók gyakoriak lehetnek, mondta Weintraub, de az eddig észleltek többsége jóval nagyobb tömegű a Jupiternél, és igen közel keringenek a csillagaikhoz. Eddig még senki nem jött rá, hogyan kerültek oda ezek a bolygók, de a feltételezések szerint folyamatosan szűkült a pályájuk. Ha ez így történt, közben esetleg elpusztíthatták az útjukba kerülő, Föld nagyságú bolygókat is.

Húsz évvel ezelőtt mindenki úgy vélte, hogy a miénkhez hasonló naprendszerek gyakoriak, mondta Weintraub. "Most már szkeptikusabb vagyok - folytatta -, szerintem a válasz végül ennek az ellenkezője lesz."

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Év végi utazás

Ajándékozzon utazást, töltse a karácsonyt és a szilvesztert külföldön!