Vilma
-7 °C
4 °C

Kanadai nyílvesszővel a világűrbe

2004.08.18. 12:01
Sikeres próbazuhanással jelent meg a színen a magánűrhajók versenyének legújabb résztvevője, a Canadian Arrow. Eredeti változata a második világháború idején készült, de a kétszintes űrrakéta szinte csak külsőleg hasonlít elődjére. A Canadian Arrow ügyesen pottyant bele az Ontario tóba több ezer méter magasból, de még egyszer sem lőtték fel.
Tekintse meg képeinket!
Az Ansari X-Prize űrverseny élmezőnye már kialakult: a győzelemre esélyesnek tartott Burt Rutan szeptember 29-én küldi fel újra a világűrbe a SpaceShipOne űrrepülőt, a kanadai Wild Fire csapat október harmadikán próbálkozik először fellövéssel, és most színre lépett a Canadian Arrow, amely augusztus közepén sikeresen túljutott egy zuhanási kísérleten: az utasszállító acéldobozt helikopterrel felszállították 2743 méter magasra, és belepottyantották az Ontario tóba. Az utóbbi hónapokban számos hír érkezett a Space Transport és John "Doom" Carmack kísérleteiről is, de a két versenytárs gépe augusztus első hetében összetört.

A Canadian Arrow persze még igen távol áll attól, hogy egyáltalán esélyes legyen az Ansari X-Prize tízmillió dolláros fődíjának elnyerésére, hiszen még egyszer sem lőtték fel rakétájukat, de a következő hónapokban ezt várhatóan többször megteszik. Geoff Sheerin, a fejlesztői csoport vezetője roppant bizakodó, mert szerinte múlt hétvégén minden pontosan úgy működött, ahogyan azt eltervezték.

Fellövik magukat

Klikk a képre!
A kanadai csapat ugyanúgy a rakétás-ejtőernyős megoldásban hisz, mint az autodidakta mérnök által irányított da Vinci csoport, amelynek a Wild Fire nevű űrhajóját már bemutattuk. A két űrjármű azonban szinte semmiben sem hasonlít egymásra: míg a Wild Fire hatalmas lufival rugaszkodik el a földfelszíntől, addig a Canadian Arrow utasszállító kabinját a második világháború idején kifejlesztett V2 rakétával röpíti fel nyolcvan kilométeres magasságba, ahol a kabin leválik a rakétáról. A folyékony üzemanyaggal működő hordozórakéta ezután ejtőernyővel leereszkedik, az űrkabin pedig négy beépített meghajtójával továbbhalad a világűr felé.

A kétszintes utasszállító űrkapszula a légkörbe való visszaérkezéskor először egy léggömbszerű ejtőernyőt nyit ki, és csak az alsó légköri rétegekben nyitja ki három fő fékezőernyőjét. A Canadian Arrow egyébként csak meghajtójának bizonyos részeit és alakját örökölte a híres V2 rakétától, a felhasznált technológia és anyagok sokkal modernebbek.