Natália
-3 °C
7 °C

Felvételek a Szaturnusz holdjáról

2004.06.14. 18:02
A Cassini űrszonda pénteken útban a Szaturnusz felé elhaladt a bolygó sötét holdja, a Phoebe mellett, és közeli felvételeket készítetett az égitestről. A fényképeken rejtélyes, sötét és világos anyagokból álló rétegek láthatóak a hold kráterei körül.
Az amerikai-európai űrszonda 1200 kilométernyire közelítette meg a Phoebet pénteken. A Szaturnuszt kísérő holdról készült felvételeken a sérült holdfelszín látható, amin becsapódások épület méretű köveket jutattak a felszínre, írta a BBC. A képek részletes elemzése sokat elárulhat a rejtélyes égitest történetéről.

A kis holdat 1898-ban fedezte fel William Henry Pickering amerikai csillagász. A Phobe az őt érő napfény csupán hat százalékát veri vissza, és fordított irányban kering a Szaturnusz körül, mint a közelebbi és nagyobb Szaturnusz-holdak. Keletkezéséről több elképzelés is napvilágot látott; a legújabb elmélet szerint a hold a Neptunuszon túl található Kuiper- kisbolygóövből származó üstökös, vagy aszteroida lehet, amit a Szaturnusz erős gravitációja ejtett fogjul.

Változó színek

Az, hogy a hold a nagyobb és közelebbi holdakkal ellentétes irányba kerüli meg a Szaturnuszt, azt is elképzelhetővé teszi, hogy a Phoebe volt a szülője sok más kisebb holdnak. Ezek a kicsi égitestek olyan törmelékből jöhettek létre, amik egy nagy erejű ütközés során kerültek az űrbe. Ha a felvételeken találnának egy 50 kilométer mély krátert a Phoebe felszínén, az alátámasztaná ezt az elképzelést.

A Phoebe másik titkát felszínének változó színei jelentik. A most készült felvételeken sötét és világos anyagokból álló rétegek láthatóak a hold kráterei körül. A NASA tudósai úgy hiszik, űrbéli ütközések lökték a törmeléket a fekete üledékkel borított jeges felszínre, amin ezért fényes és sötét rétegek váltakoznak. Azt, hogy miért sötét a hold eredeti felszíne, még nem sikerült megállapítani, egy elmélet szerint azonban a kozmikus sugárzás sötétíthette el azt.

Részletes felvételek

A fényképek az eddigieken túl segíthetnek a 220 kilométer széles égitest történetének feltárásában. A kráterek számát és méretét megállapítva ugyanis következtetni lehet a felszín korára. Bár távoli felvételeket már készített a holdról az 1981-es Voyager 2 misszió, de a Cassini felvételeinek felbontása sokkal nagyobb, mint az eddig készített felvételek a holdról, és jóval több következtetést vonhatnak le belőle a tudósok.

A Cassini a tervek szerint július elsején áll Szaturnusz körüli pályára, majd négy éven keresztül, több mint ötszázezer felvételt fog küldeni a földre a bolygóról, gyűrűiről és 31 holdjáról. Decemberben a naprendszer egyetlen atmoszférával rendelkező holdjára, a Titánra fog eljuttatni egy űrszondát.

Kreuzenstein mesevára

Nézd meg Te is Laczko legújabb fotóit!

Visszatérés a paradicsomba

Egy újabb kaland előszobájába léptünk, mikor kis kocsink megindult Christchurch felé.