Ambrus
-7 °C
3 °C

Megmérték a Naprendszer legtávolabbi holdját

2006.01.09. 10:30
Egy nemzetközi csillagász csapat a chilei Atacama sivatag hegyei között található Európai Déli Obszervatórium (ESO) segítségével figyelte meg a Charont, amelyet utoljára huszonöt éve sikerült elkapni. A Charon jégből és sziklából álló, légkör nélküli égitest amely fele akkora, mint anyabolygója, a Plútó.

A csillagászok úgynevezett okkultáció segítségével mérték meg az égitestet: a hold egy csillag előtt elhaladva megtörte annak fényét. A törtésből kiderült, hogy a Charonnak nincs légköre, sűrűsége pedig a víz 1,71-szerese: az égitest térfogatának felét kőzet, másik felét pedig jég teszi ki.

Rendkívül pontos adatok születtek a hold méretéről: a Charon átmérője 1206 és 1212 kilométer közé tehető - több mint fele akkora, mint a 2300 kilométer átmérőjű Plútó.

A Plútóhoz hasonló sűrűsége miatt bizonyos elméletek szerint a Charont egy hatalmas meteoritbecsapódás hasította le a bolygóról. A két égitest ráadásul olyan közel van egymáshoz (kevesebb mint 20 000 kilométerre), hogy csillagászok javasolták, hogy ikerbolygóknak tekintsék őket, mintsem bolygónak és holdnak.

űrszonda a PLútónál
NASA űreszköz a helyszínen

A két égitest 4,5-7 milliárd kilométerre kering a Naptól, amelyet 248 év alatt kerülnek meg.

A Charonról 1978 óta tudunk. Clyde Tombaugh, amerikai csillagász 1930-ban fedezte fel a Plútót, a Naprendszer legkülső bolygóját. A tizedik és legkülső bolygó cím valószínűleg a nemrég felfedezett és a Plútónál nagyobb 2003UB313-ra száll.

A NASA januárban tervezi útnak indítani a Plútó és a Charon felé a New Horizons űrszondát. A 700 millió dolláros küldetés várhatóan kilenc év alatt éri el célját.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Egzotikus élmények!

Amiről eddig álmodni sem mert. Luxus nyaralás, a világ legcsodálatosabb tengerpartjain.