További Űrkutatás cikkek
Az űrsikló január 16-i fellövése után nem sokkal a tankról egy nagyobb darab szigetelőhab vált le, és a bal szárny élének csapódva megsértette a hővédő burkolatot. A 248 oldalas jelentés ezt tartja a katasztrófa legvalószínűbb okának. Viszont a vizsgálatot végző szakértők szerint a hétfős legénységet meg lehetett volna menteni.
A levegő elég lehetett volna
Harold Gehman Jr. |
Ha a hővédő pajzs sérülésének mértékét az űrrepülés első hét napja során felfedezték volna, a hét asztronautát az Atlantis űrsikló segítségével biztonságosan lehozhatták volna, állítja a vizsgálati jelentés. Ennél később indítva az Atlantis felkészítését már nem lett volna elegendő a Columbia levegőtartaléka a kényszerű várakozáshoz.
Ezentúl rutin lesz a műholdkép
A bizottság a NASA-t messzeható konzekvenciák levonására, például a szervezeti struktúra átalakítására szólította fel. Így egy külső biztonsági tanács felállítása volna szükség, melynek munkatársai szükség esetén közvetlenül a NASA legfelső vezetéséhez fordulhatnának. Ezen kívül ezek a szakértők nem állnának a határidők szorításában, mint az űrrepülők felkészítésében érintett NASA munkatársak.
A NASA már teljes gőzzel dolgozik olyan terveken, amelyek az űrben lehetővé tennék az űrsiklók sérüléseinek vizsgálatát, emlékeztet a dpa. Így a jövőben rendszeresen elemeznék a felderítő műholdak közeli felvételeit. Ezen kívül az űrhajósok ezentúl képesek lesznek a repülés során javításokat végezni az űrsiklókon. A NASA mérnökei pedig olyan új anyagokon dolgoznak, amelyek megakadályozzák a szigetelés leválását a hordozórakétáról, illetve megerősítik az űrsikló alsó hővédő burkolatát.
Visszaszivárgó gyakorlat
A jelentés párhuzamokat von a Columbia balesete és a Challenger űrsikló 1986-os elvesztése közé. A szakértők megállapították, hogy a NASA berkeiben ismét általánossá váltak azok a körülmények, mint amelyek a Challenger lezuhanása idején uralkodtak. Ezek közé tartozik az alacsony hatásfokú biztonsági rendszer, a folyamatos időzavar, az alkalmazottak számának leszorítása és a repülési tervek folyamatos módosítása.
A Columbia balesetének vizsgálata hét hónapon át tartott, a költségek pedig elérték a 20 millió dollárt. Mint emlékezetes, a Columbia megsemmisülését követően felfüggesztették az űrsiklók repüléseit. A megmaradt három sikló legkorábban 2004 márciusában vagy áprilisában szállhat fel ismét.