Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

A NASA is felelős a Columbia katasztrófájáért

2003.08.26. 21:48
A leszállás közben idén tavasszal odaveszett Columbia űrsikló katasztrófájáért a NASA is felelőssé tehető. Ez áll abban a vizsgálati jelentésben, amelyet kedden hoztak nyilvánosságra.
"A NASA szervezeti kultúrája és struktúrája épp annyira okolható a balesetért, mint a külső tankról a szárny élének csapódott szigetelőhab" - állapította meg jelentésében a Harold Gehman Jr. nyugalmazott admirális által vezetett független vizsgálóbizottság.

Az űrsikló január 16-i fellövése után nem sokkal a tankról egy nagyobb darab szigetelőhab vált le, és a bal szárny élének csapódva megsértette a hővédő burkolatot. A 248 oldalas jelentés ezt tartja a katasztrófa legvalószínűbb okának. Viszont a vizsgálatot végző szakértők szerint a hétfős legénységet meg lehetett volna menteni.

A levegő elég lehetett volna

Harold Gehman Jr.
A vizsgálóbizottság arra a következtetésre jutott, hogy a NASA mérnökei a Columbia startja után nem sokkal felhívták a figyelmet a szigetelésből levált darabra. Az űrsikló 16 napos útja során három alkalommal hiába kérték, hogy műholdas képekkel ellenőrizzék a szárnyon esetleg keletkezett sérüléseket. A NASA vezető munkatársai összesen nyolc alkalmat szalasztottak el arra, hogy foglalkozzanak a mérnökök által megfogalmazott félelmekkel.

Ha a hővédő pajzs sérülésének mértékét az űrrepülés első hét napja során felfedezték volna, a hét asztronautát az Atlantis űrsikló segítségével biztonságosan lehozhatták volna, állítja a vizsgálati jelentés. Ennél később indítva az Atlantis felkészítését már nem lett volna elegendő a Columbia levegőtartaléka a kényszerű várakozáshoz.

Ezentúl rutin lesz a műholdkép

A bizottság a NASA-t messzeható konzekvenciák levonására, például a szervezeti struktúra átalakítására szólította fel. Így egy külső biztonsági tanács felállítása volna szükség, melynek munkatársai szükség esetén közvetlenül a NASA legfelső vezetéséhez fordulhatnának. Ezen kívül ezek a szakértők nem állnának a határidők szorításában, mint az űrrepülők felkészítésében érintett NASA munkatársak.

A NASA már teljes gőzzel dolgozik olyan terveken, amelyek az űrben lehetővé tennék az űrsiklók sérüléseinek vizsgálatát, emlékeztet a dpa. Így a jövőben rendszeresen elemeznék a felderítő műholdak közeli felvételeit. Ezen kívül az űrhajósok ezentúl képesek lesznek a repülés során javításokat végezni az űrsiklókon. A NASA mérnökei pedig olyan új anyagokon dolgoznak, amelyek megakadályozzák a szigetelés leválását a hordozórakétáról, illetve megerősítik az űrsikló alsó hővédő burkolatát.

Visszaszivárgó gyakorlat

A jelentés párhuzamokat von a Columbia balesete és a Challenger űrsikló 1986-os elvesztése közé. A szakértők megállapították, hogy a NASA berkeiben ismét általánossá váltak azok a körülmények, mint amelyek a Challenger lezuhanása idején uralkodtak. Ezek közé tartozik az alacsony hatásfokú biztonsági rendszer, a folyamatos időzavar, az alkalmazottak számának leszorítása és a repülési tervek folyamatos módosítása.

A Columbia balesetének vizsgálata hét hónapon át tartott, a költségek pedig elérték a 20 millió dollárt. Mint emlékezetes, a Columbia megsemmisülését követően felfüggesztették az űrsiklók repüléseit. A megmaradt három sikló legkorábban 2004 márciusában vagy áprilisában szállhat fel ismét.