Ambrus
-7 °C
3 °C

Fellőtték a Discoveryt

2005.07.26. 16:39
Bár egy független bizottság váltig állította, hogy nem teljesen biztonságos az űrsikló, a Discovery kedden, magyar idő szerint kevéssel fél öt után gond nélkül elhagyta a Földet.

"Three... two... one... and liftoff" - plagizálta a recsegő hangú houstoni repülésirányító David Bowie-t, és magyar idő szerint kedd délután 4 óra 39 perckor a floridai Kennedy Space Center 39B jelzésű kilövőállásáról elstartolt a Discovery.

#alt#
Felpöfékel az űrsikló-matuzsálem

A narancssárga - az amerikai kommentátorok szerint tökszínű - szkafanderekbe bújt legénység tagjai három órával a felszállás előtt, egyenként foglalták el helyüket az űrsiklón. A hét űrhajóst fehér ruhás, baseballsapkás kisegítők szíjazták az ülésekbe, és Eileen Collins kapitány beizzította a Discovery HAL-jét, a GPC-t (General Purpose Computer, általános célú számítógép). Egy órával a start előtt a legénység elemezte az időjárási adatokat, és kiválaszotta azokat a tengeren inneni leszállóhelyeket, amelyeken vészhelyzetben landolhat a kelet felé tartó űrsikló: az első számú vészcélpont a spanyolországi Zaragoza, a második a szintén spanyol Moron, a harmadik a franciaországi Istres volt.

Az első űrsikló, amelyet a NASA a Columbia 2003-as tragédiája óta kilőtt, két és fél éves buherálás után került olyan állapotba, hogy az űrhivatal útjára merje engedni, és még az idén májusra tervezett kilövést is el kellett halasztani a biztonsági aggodalmak miatt. Ez alatt az idő alatt az űrrepülő újratervezett külső üzemanyagtankot kapott, és még vagy ötven módosítást hajtottak rajta végre, nehogy megismétlődjön ikertestvére balesete, amelyben a hétfős legénység mindegyik tagja életét vesztette.

Háromszor is sétálnak

A Columbiához hasonlóan a Discoveryn is heten utaznak: az Eileen Collins parancsnoksága alatt repülő legénység fő feladata, hogy új biztonsági eljárásokat teszteljen és értékeljen az űrben. Az űrsikló a tizenkét napos repülés harmadik napján csatlakozik majd a Föld körüli pályán keringő nemzetközi űrállomáshoz, az ISS-hez, ahol április óta várja az ottani legénység, az orosz Szergej Krikaljov és az amerikai John Phillip. Ott tartózkodásuk alatt a Discovery legénységének két tagja, Steve Robinson és Nogucsi Szoicsi háromszor is űrsétát tesz majd.

Az első séta alkalmával kipróbálják, hogyan tudnák megjavítani a Discovery hővédő burkát, már ha elromlana; másodszorra megszerelnek egy elromlott giroszkópot, harmadszorra egy rakodópolcot erősítenek az ISS-re, hogy a későbbi javítások közben ott tárolhassák a pótalkatrészeket.

#alt#
Steve Robinson, Jim Kelly (pilóta), Andy Thomas, Wendy Lawrence, Charlie Camarda, Eileen Collins (parancsnok) és Nogucsi Szoicsi. Forrás: NASA

... és egy orosz hússaláta

Ha Amerika a népek olvasztótégelye, a Discovery tégely a tégelyben. A héttagú legénység egyik tagja, Charles Camarda a New York-i Queensből érkezett Houstonba, a pilóta James Kelly a rurális Iowában nőtt fel, Andy Thomas az ausztráliai Adelaide-ben született, Nogucsi Szoicsi pedig japán származású. A parancsnok Eileen Collins 1978 óta az amerikai légierőben szolgál, és 1991-ben lett belőle hivatalosan űrhajós. A legsokoldalúbb személyiségnek az űrsétára kiválasztott, negyvenkilenc éves Steve Robinson tűnik, aki a Max Q nevű rokkendrollbanda szólógitárosa, de játszik bendzsón, mandolinon és basszusgitáron is.

Zsúfolt napirend, kevés lötyögés

Megbízható felfedező
#alt# A huszonegy éves Discovery összesen harmincszor járt az űrben, 242 napot töltött repüléssel és 3800-szor kerülte meg a Földet. A Discovery bocsátotta útnak a mostanra legatyásodott Hubble űrteleszkópot és a Nap megfigyelésére az űrbe rendelt szondát, az Ulyssest. Történetét tekintve a Discovery a NASA adu ásza, jolly jokere és örök helyettese: a Discovery volt az első sikló, amelyet a Challenger balesete után kilőttek, és a Columbiát is ő váltja a két és fél éves kényszerszünet után.
A legénység a közhiedelemmel ellentétben nem a szovjet-amerikai barátság megerősítésével tölti majd napjait, hanem szigorú napirend szerint hajtja végre előre megszabott feladatait. Egy véletlenszerűen kiválasztott napon például floridai idő szerint hajnali 4 óra 21 perckor kelnek (az ISS legénysége fél órával később ébred), és fél hétig lötyögnek ugyan, de akkor elkezdik a harmadik űrsétára való felkészülést. Kevéssel hét óra előtt eljátsszák, hogyan szerelnének meg egy erősített szénszálas dugaszt a középfedélzeten, hétkor a kapitány eligazítást tart, fél tíz előtt nem sokkal Robinson és Nogucsi megkezdi a sorrendben harmadik űrsétát. Az ISS és a Discovery közötti átjáró zsilipjeit 9.56-kor nyitják, délután fél három előtt zárják, majd a séta befejeztével újra kinyitják. Eligazítás, megbeszélés, videózás, fekvés: takarodó este fél kilenckor.

A NASA tervei szerint a Discovery augusztus 7-én hagyja el a Föld körüli pályát és kezdi meg az előkészületeket a leszállásra, és ha minden jól megy, az űrsikló öt óra múlva landol a Kennedy űrközpontban, ahonnan elindult.

Hatból kettő

Az Egyesült Államok űrsiklóprogramját még 1972-ben hirdette meg Richard Nixon akkori elnök. Az első űrrepülőgép, a Star Trek-rajongók nyomására elnevezett Enterprise 1976-ban készült el, de ez a gép csak fel-és leszállási gyakorlatokon bizonyított. A Föld légkörét először a Columbia hagyta el 1981-ben. Egy évvel később legyártották a Challengert, majd gyors egymásutánban a Discoveryt és az Atlantist - azt az űrsiklót, amelyet a Discovery mostani meghibásodása esetén mentőcsónakként küldene a NASA az ISS-en rekedt legénység hazahozatalára. Mint ismeretes, a Challenger 1986 januárjában végzetes balesetet szenvedett (pótlására építették az Endeavourt 1991-ben); a Columbia pedig 2003-ban hullott darabokra Texas fölött, nem sokkal a leszállás előtt.