A kutatók a csillag anyagának összetételéből következtettek korára. Az égitestben ugyanis olyan csekély bizonyos kémiai elemek tartalma, hogy abból kiderül, a létező legkorábbi anyagból áll össze. A most megismert anyagösszetétel semmilyen másik korai csillagnál nem tapasztalható, a HE1327-2326 elnevezésű, most felfedezett csillagban minden eddiginél kisebb a nehéz elemek tartalma.
A Big Bang után 15 perccel
Úgy 13,7 milliárd évvel ezelőtt az univerzum forró gázokból állt össze, és a hőmérséklet olyan magas volt, hogy csak a legkönnyebb kémiai elemek jöhettek létre. Az univerzum első 15 perc utáni gyors tágulása véget vetett a nukleoszintézissel történő újabb elemek kialakulásának. A csillagok létrejöttük idején nem tartalmaztak nehéz elemeket, azok több száz millió év alatt jöttek létre az első csillagokban magukban.
Az első csillagok ugyanis szintetizálták az összes nehezebb elemet a széntől az uránig - ezek alkotják az égitestek és a szerves élet alapját. A HE1327-2326-ban a korai csillagokhoz hasonlóan rendkívül kis arányban található lítium, illetve váratlanul sok benne a strontium, anyagának teljes összetétele viszont eltér a korábbiakban ismert égitestekétől. A tudósok még nem biztosak abban, hogy ennek mi az oka.
Egyelőre nem értik
"A lítiumproblémát találom a leginkább kellemetlennek. A legtöbb "primitív csillaggal" foglalkozó kutatásban eddig mindig hasonlóan kis mennyiségű lítiumot találtunk. Akárcsak ebben a csillagban - most azonban teljesen más értékekre leltünk. Egyelőre kissé össze vagyunk zavarodva, hogy ez miért lehet" - nyilatkozta Timothy Beers, a michigani állami egyetem professzora, a kutatás egyik vezetője.