Amerikai űrhajósok új tervet dolgoztak ki arra az esetre, ha a Föld pályáját aszteroida keresztezné: kiszámították, hogy a NASA készülő ionhajtóműves űrhajója leszállás nélkül, pusztán gravitációs erővel is képes lenne pár év alatt a Föld sugarának megfelelő távolsággal odébb vontatni egy 200 méter átmérőjű aszteroidát.
Katasztrófa
Edward Lu és Stanley Love űrhajós, s egyben tudományos fokozatokkal rendelkező kutató fizikus, részletes tervet készített arra az esetre, ha egy Föld felé tartó aszteroidát el kellene téríteni pályájáról. Számításaikat a Nature amerikai tudományos folyóiratban ismertették.
Már egy 200 méternél kisebb átmérőjű aszteroida becsapódása is súlyos katasztrófát okozna a Földön. A téma természetesen felkeltette a filmipar figyelmét, és a hollywoodi filmeken a hősök atombombával robbantották szét a hatalmas szikladarabot. A robbantásoknál azonban nem zárható ki, hogy egyes darabok mégis eltalálják a Földet, ezért a kutatók szelídebb módszert kerestek.
Lu és munkatársai eredetileg arra gondoltak, hogy egy űrhajó leszállna az aszteroidára, és finoman odébb tolná. A NASA fejlesztés alatt álló új, atomreaktorral és ionhajtóművel felszerelt Prometheus űrhajója, melyet Naprendszer peremének kutatására szántak, alkalmas is lenne erre a célra.
Kisebb nehézségek
A csekély gravitáció miatt viszont biztosan rögzíteni kellene a szerkezetet, ami nehézségekbe ütközik, ha szikla helyett jeges törmeléket találnak. Az aszteroidák gyakran sebesen forognak, ami nem könnyíti meg a helyzetet.
Végül rájöttek, hogy nincs is szükség leszállásra egy nagyobb tárgy gravitációs vonzereje is elegendő lehet. Egy 200 méter átmérőjű aszteroida körül 50 méteres magasságban keringő 20 tonnás űrhajó 1 év alatt eléggé el tudná téríteni az aszteroidát, hogy az legalább a Föld sugarának megfelelő 7 ezer kilométerrel letérjen pályájáról.
Az űrhajó működése nem lenne túl egyszerű. Például csak akkor használhatná ionsugár hajtóművét, amikor a sugár nem ütközik bele az aszteroidába, hiszen azzal visszalökné azt. Az űrhajónak állandóan pályakorrekciókat is kellene végeznie, hogy ne szakadjon el az aszteroidától.
A jelenlegi ismert és kipróbált technológiákkal megvalósítható terv egyetlen gyenge pontja, hogy feltételezi: évtizedekkel előre tudni lehet a veszélyről. Nagyobb aszteroidák esetén ez így is van, de az 500 méternél kisebb átmérőjű tárgyak jelenleg még sokáig észrevétlenek maradhatnak.