Marsra mennének
A fejlesztők szerint elképzelhető, hogy az Európai Űrkutatási Hivatal 2009-ben induló ExoMars küldetésén is bevetik a felfújható űrhajót, mert az új technológiával nagyon sok hely megtakarítható, így az űrszonda nagyobb rakományt szállíthat, mondta Walther.
A felfújható űrhajó egyébként nem újszerű ötlet, a NASA is kifejlesztett egyet a hatvanas években, de sohasem vetette be. Az RRSS eddig kétmillió dollárt fordított a hat évig tartó fejlesztésre, és kétszer már letesztelte az egységet, de legutóbb (2002-ben) az egység nem tudott leválni a hordozórakétáról. A következő teszt októberben lesz.
Megmérik a zuhanást
A legújabb prototípust egy Murmanszk közelében állomásozó orosz tengeralattjáróról lövik fel kétszáz kilométeres magasságba, ahol az úrhajó leválik a rakétáról, felfújja magát, és körülbelül húsz percig tartó zuhanás után valahol Kamcsatka környékén földet ér. A bemutatón használt jármű csupán három méter átmérőjű, és különböző mérőeszközöket szállít magával, amelyek a zuhanás közben folyamatosan figyelik az állapotát. A légzsákokat nitrogénnel töltik fel, amit jelenleg folyékony állapotban tárolnak, de az RRSS a jövőben az autók légzsákjaiban használt technikát kívánja alkalmazni, tehát porból akarják előállítani a nitrogéngázt.
A felfújható hőpajzs megvédi és némiképp lelassítja a zuhanó űrhajót, és az ejtőernyőként működő második felfújható légzsák már körülbelül harmincöt kilométer per órára csökkenti a zuhanó objektum sebességét. A rugalmas polimerből készült zsákok kilencszáz Celsius fokos hőmérsékletnek is ellenállnak a különleges festésnek köszönhetően, melynek pontos összetételét nem árulják el a kutatók.