Nem tart túl sokáig
A 180 millió dolláros Swift feladata a gammafelvillanások néven emlegetett távoli energiakitörések vizsgálata lesz, közölte a NASA. Az űrkutatási hivatal reményei szerint az így szerzett adatok segítenek majd az univerzum eredetének megértésében.
Az űr távoli régióiban megfigyelt gammavillanások időtartama néhány milliszekundumtól néhány másodpercig tarthat. Átlagosan naponta egy ilyen felvillanás sugárzása éri el a Földet. A titokzatos jelenség nem jelezhető előre, és sohasem ismétlődik ugyanazon a helyen, emlékeztet az APA hírügynökség.
Odafordulnak a kicsik is
A feltételezések szerint egy-egy ilyen felvillanás során több energia szabadul fel, mint amennyi a Napban annak több milliárd éves működése alatt. A NASA kutatói azt feltételezik, hogy a kitörések a fekete lyukak születésénél keletkeznek.
A Swift nagy teleszkópja a jövőben a világűr hatodát figyeli majd, így remény van arra, hogy átlagosan minden hatodik távoli robbanást látja majd. Amint gammafelvillanás történik, a Swift kiszámítja a pozícióját, és alig 20-75 másodperc alatt a másik két teleszkópot is abba az irányba fordítja, a robbanás lecsengésének figyelésére.
A kutatók ebből a jelenség lefutásának jobb megértését, illetve a felvillanás helyének pontosabb behatárolását remélik. Földi teleszkóppal ilyen reakcióidőt képtelenség volna elérni.
Bejelzett a kémműhold
Az elmúlt három évtizedben a gammafelvillanásokat nem tudták megfelelően vizsgálni. Az amerikai Vela katonai műhold 1967-ben észlelte elsőként az űrből érkező gammasugárzást. Ennek a műholdnak eredetileg az atomfegyverek légköri tesztjét tiltó egyezmény betartásának ellenőrzése volt. Az érzékelők által befogott gammasugárzást azonban nem atomfegyver okozta, hanem az űrből érkezett.
A NASA szerint a puszta véletlennek köszönhető, hogy 1999-ben távcsővel élőben sikerült megfigyelni egy ilyen kitörést. Az idei floridai hurrikánok miatt többször halasztott Swift-projektben Olaszország és Nagy-Britannia is részt vesz.