Mária
-7 °C
3 °C

Tervezési baki okozhatta a Genesis vesztét

2004.10.18. 12:46
A napszélszonda leszállóegységének lezuhanását a vizsgálatok szerint fordítva elkészített tervrajzok okozták.
A múlt hónapban az utahi sivatagban lezuhant Genesis szonda leszállóegységének balesetét fordítva elkészített tervrajzok okozhatták, közölte az esetet vizsgáló bizottság a Wired beszámolója szerint.

A fordított rajzok miatt a műszerek, melyeknek érzékelniük kellett volna, hogy az egység visszatért a légkörbe, és ki kellett volna nyitniuk az ejtőernyőket, rosszul lettek beszerelve, mondta Michael G. Ryschkewitsch, a bizottság elnöke. Hangsúlyozta azonban, hogy a vizsgálat még nem zárult le azzal kapcsolatban, hogy pontosan mi okolható a 264 millió dolláros küldetés félresikerüléséért.

A terveket a Lockheed Martin Astronautics készítette a NASA-nak. Azt még vizsgálják, hogy a hibák hogy kerülhették el a szakemberek figyelmét.

Megrongálódott

A szonda három évet töltött az űrben, feladata a napszél tanulmányozása, illetve az abból begyűjtött részecskék Földre szállítása volt. A Genesis maga nem tért vissza a Földre, hanem zsákmányolt tudományos alapanyagát ledobta Utah amerikai szövetségi állam fölött. A szeptember 8-i visszatéréskor azonban a leszállóegység csaknem 320 km/órás sebességgel az utahi sivatagba csapódott, mivel az ejtőernyője nem nyílt ki. Külső burka alaposan összetört, de az a kapszula, amelybe Genesis gondosan becsomagolta a mintákat, úgy-ahogy átvészelte a zuhanást.

A maradványok jelenleg a Johnson űrközpontban vannak, ahol a kutatók próbálják megmenteni a napszélből származó mintákat. A Genesis az első olyan űreszköz, amely a Holdnál távolabb lévő térből űrmintát juttatott el bolygónkra.

A napszél
A Genesis 2001 nyarán indult el a floridai Cape Canaveralról azzal feladattal, hogy mintát gyűjtsön a Naprendszer keletkezésének idejére utaló anyagból. A Naprendszer születésének a leginkább elfogadott magyarázata az, hogy négy és fél milliárd évvel ezelőtt egy fokozatosan sűrűsödő és örvénylő gázból, porból és jégből álló köd saját gravitációjának hatása alatt húzódott össze. A köd anyagának mintegy 99 százaléka a Napba tömörült, míg a maradék gázból, porból és jégből alakultak ki a bolygók, a holdak, az üstökösök. Felvetődik azonban a kérdés, hogy miért oly különbözőek a Naprendszerben keringő égitestek méretüket, szerkezetüket, tengelyforgásukat és pályájukat illetően. Miért van az például, hogy a Földdel nagyjából azonos méretű Vénusz sűrű, forró és mérgező felhőbe burkolózik, míg a mi bolygónkon lehetőség nyílt az élet kialakulására.

Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásához mindenképpen minta szükséges a Naprendszer ősanyagából és annak izotóp-összetételét kell összevetni a bolygók már ismert izotópgyakoriságával. Ilyen anyagot azonban csak magából a Napból lehet vételezni, mert benne még meglehetnek azok az őselemek, amelyek a Naprendszer építőkövei voltak. Központi csillagunkra, erre a hatalmas és forró égitestre azonban bajos lenne űrszondát küldeni, hiszen a Nap felszínén több mint ötezer Celsius fokos a hőmérséklet.

A Napból ugyanakkor nagyenergiájú részecskék áramlanak ki és haladnak nagy sebességgel "kifelé". Ez a jelenség az úgynevezett napszél, amely már elérhető számunkra, és mivel kiindulási helyük a Nap felszíne, tartalmazzák a távoli múltból származó részecskéket. Ezekből gyűjtött mintákat a Genesis a Nap-Föld rendszer egyik úgynevezett Lagrange-, vagy librációs pontja körüli pályára állva, mintegy másfél millió kilométerre bolygónktól. Ez azok a pontok, amelyeknél a Föld és a Nap egy harmadik testre gyakorolt gravitációs hatása kiegyenlítődik. Az űrszonda mintavevő lapocskái befogták a napszél részecskéit, majd becsomagolták azokat a visszatérő tartályba.