Előd
7 °C
16 °C

Hihetünk egyszerre Istenben és az ufókban

2008.05.14. 11:50
"Hihetünk Istenben és a földönkívüliekben. El lehet fogadni más világok és más életek létezését, akár olyanokét is, amelyek fejlettebbek a miénknél anélkül, hogy megkérdezőjeleznénk a teremtésbe, a megtestesülésbe és a megváltásba vetett hitünket" - így vélekedik José Gabriel Funés, a Specola Vaticana, a Szentszék Castel Gandolfó-i csillagvizsgálójának igazgatója.

A 45 esztendős argentin jezsuita atya, aki 2006 augusztusa óta vezeti az obszervatóriumot, a Vatikán hivatalos lapjának, a L'Osservatore Romanónak adott interjúban úgy vélekedett: annak ellenére, hogy számos csillagász minden alkalmat megragad ateizmusának nyilvános tanúságtételére, csupán mítosz annak állítása, hogy az asztronómia segíti az ateista világlátást.

"Számomra úgy tűnik, hogy éppen az, aki a Specolában dolgozik, tanúsíthatja a lehető legjobban, hogy lehet Istenben hinni és komoly tudományos munkát végezni" - mondta Funes, aki szerint, ahogyan sokféle teremtmény létezik a Földön, lehetnek más, Isten teremtette intelligens lények is. Ez nem ellenkezik a keresztény hittel, mivel az ember nem szabhat határokat Isten alkotói szabadságának. "Ha a földi teremtményeket Szent Ferenccel mondva fivérnek és nővérnek nevezhetjük, miért is ne beszélhetnénk földönkívüli fivérről? Elvégre ő is a teremtés része lenne" - tette hozzá a Specola igazgatója.

Ami pedig az ismeretlen világok lényeinek megváltásával kapcsolatos problémákat illeti, Funes atya megjegyezte: "Még ha léteznek is más intelligens lények, nem biztos, hogy szükségük van a megváltásra. Elképzelhető, hogy teljes barátságban maradtak Teremtőjükkel". De mi van akkor, ha ezek a földönkívüliek bűnös lelkek? A jezsuita páternek erre is megvan a válasza: "Jézus egyszer s mindenkorra megtestesült. A megtestesülés egyszeri és megismételhetetlen történés. Éppen ezért biztos vagyok abban, hogy valamilyen módon számukra is megadatna az isteni könyörületesség, ahogyan az embereknek."

A Specola igazgatója az interjúban kitért arra is, hogy az ősrobbanás elmélete nem mond ellent a bibliai teremtéstörténetnek. "A Biblia alapvetően nem tudományos könyv, hanem a szeretet levele, amelyet Isten népének írt két- vagy háromezer éves nyelvezettel. Akkoriban természetesen ismeretlen volt egy olyan elmélet, mint az ősrobbanásé. Éppen ezért nem kérhetünk számon a Bibliától tudományos választ. Ugyanakkor nem tudjuk, hogy a jövőben nem lesz-e az univerzum eredetének teljesebb magyarázata." - mondta José Gabriel Funes atya, aki szerint éppen ezért kell begyógyítani olyan sebeket, mint a Galilei-ügy, és megvalósítani az együttműködést az egyházi és a tudományos közösség között.

"Hiszem, hogy a tudomány és hit közötti problémák egyike a tudatlanság. Egyfelől a tudósoknak meg kellene tanulniuk helyesen olvasniuk a Bibliát, és megérteni hitünk igazságát. Másfelől a teológusoknak és az egyházi embereknek naprakésznek kellene lenniük a tudományos fejlődésben, hogy hatékony válaszokat adhassanak a folyamatosan felmerülő kérdésekre" - figyelmeztetett a vatikáni csillagász.