Judit
-2 °C
8 °C

Gigantikus gyémánt a Kentaur csillagképben

2004.02.17. 10:41
A csillagászok már négy évtizede sejtik, hogy a fehér törpék belseje kristályossá alakulhatott, de az erre vonatkozó közvetlen bizonyítékok csak nemrégiben születtek meg. A Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ kutatói egy olyan kiégett csillagra bukkantak, amelyet gyémánttá alakult szén alkot, és sokkal nehezebb a Földnél.
A Nap méretével rendelkező nagyítóra volna szükség ennek a gyémántnak a vizsgálatához, jelentette ki Travis Metcalfe, a Harvard-Smithsonian asztrofizikai központ (CfA) csillagásza. Az általa vezetett kutatócsoport fedezte fel a kiégett csillagot, az erre vonatkozó tanulmányukat pedig már eljuttatták a The Astrophysical Journal Letters szaklaphoz.

Arra a kérésre, hogy próbálja meg felbecsülni a kozmikus ékkő értékét, Ronald Winston, a gyémántokkal kereskedő Harry Winston Inc. ügyvezetője kijelentette: ekkora gyémánt bizonyosan letörné a piaci árakat, viselésre pedig teljességgel alkalmatlan volna. Arra viszont már ki sem tért, hogy a Hold méretét meghaladó követ a Földön, de még a Föld közelében sem lehetne tárolni.

Holdnál nagyobb, Földnél nehezebb

Az újonnan felfedezett űrbeli gyémánt a Földtől 50 fényévre, a Kentaur csillagképben található. A kristályossá alakult szénből álló égitest átmérője mintegy 4000 kilométer, a tömege pedig 2,2x1027 tonna, azaz megközelítőleg 1034 karátos lehet. Összehasonlításul: a Föld átmérője 12 756 kilométer, a tömege 5,98x1021 tonna.

A gyémántcsillag mellett nevetséges méretű a Föld legnagyobb gyémántja, az 530 karátos Afrika csillaga, amely a brit koronaékszerek részét képezi. Az Afrika csillagát a Földön valaha talált legnagyobb nyersgyémántból, egy 3106 karátos óriásból (Cullinan) csiszolták.

Konyec filma

A kozmikus ékkő (csillagászati neve BPM 37093) eközben nem más, mint egy kristályossá alakult fehér törpe. A fehér törpék az életpályájuk végére ért csillag forró magjaként maradnak hátra, ahogy a csillag elhasználja nukleáris fűtőanyagát. A BPM 37093 túlnyomórészt szénből áll, és vékony réteg hidrogén és hélium veszi körül.

A csillagászok már négy évtizede sejtik, hogy a fehér törpék belseje kristályossá alakulhatott, de az erre vonatkozó közvetlen bizonyítékok csak nemrégiben születtek meg, jelentette ki Michael Montgomery, a Cambridge egyetem kutatója.

Feltűnően ragyog

A Metcalfe, Montgomery és a brazil Antonio Kanaan által tanulmányozott fehér törpe nem csak ragyog, de folyamatosan pulzál is. A hullámok elemzése révén a kutatók képesek voltak vizsgálni a kiégett csillagot, ahogy a geológusok a földrengéseket használják a Föld mélyében húzódó törésvonalak feltérképezésére.

"Arra jutottunk, hogy ennek a fehér törpének a belső széntartalma a galaxis legnagyobb gyémántjaként szilárdult meg" - jelentette ki Metcalfe. A mi Napunk szintén fehér törpévé válik, amikor 5 milliárd év múlva várhatóan kialszik. Ezt követően újabb kétmilliárd év telik el, és a Naprendszer közeppontjában szintén egy hatalmas gyémánt áll elő.