További Űrkutatás cikkek
Tim Stubbs (University of Maryland) kutatásai szerint nemcsak a Nap ibolyántúli és részecskesugárzása hozhatja létre a Hold felszínének elektromos feltöltődését, hanem a Föld mágneses csóvájában havonta áthaladó Hold felszínére záporozó töltött részecskék is, melyek fő forrása maga a Föld. A jelenséget és a vele járó potenciális kellemetlenségeket is figyelembe kell venni a jövő holdfelszíni expedícióinak tervezésekor, hiszen az elektrosztatikusan feltöltődött finom holdpor sok problémát okozhat a Holdon tevékenykedő űreszközöknek és űrhajósoknak - írta a hírek.csillagászat.hu portál.
Mivel a Föld mágneses csóvája a Hold pályáján túlra terjed, a Hold a keringése során havonta áthalad rajta, vagy legalábbis nagyon megközelíti. Mintegy három nappal holdtölte előtt lép be és három nappal utána lép ki égi kísérőnk a Föld mágneses csóvájából. A hat nap alatt a Hold felszíne folyamatosan ki van téve a földi magnetoszféra legkülső részében mozgó nagy sebességű, elektromosan töltött részecskék áramának. Ennek az áramnak a legmozgékonyabb részecskéi, az elektronok teleszórják a holdfelszínt, ami negatív töltést ad az ott található porszemcséknek. Ezt a hatást a Hold Nap felőli oldalán az ultraibolya fotonok ellensúlyozzák azzal, hogy a felszín anyagából elektronokat váltanak ki és a felszínnek pozitív töltésű járulékot adnak.
Ma még nyitott kérdés, hogy a két hatás közül melyik dominál a nappali oldalon ebben a hat napban. Az éjszakai oldalon az elektromos áramok holdfelszíni hatása olyan erős, hogy a felszín negatív elektromos töltésű lesz, hiszen a földi mágneses csóva részecskéi és a Napból érkező töltött részecskék is egymás hatását erősítik. Ezt támasztják alá a Lunar Prospector holdszonda 1998-99-es mérései, amelyek a Hold közelében az éjszakai oldalon jelentős negatív elektromos potenciál-növekedést jeleztek.
Annak idején az Apollo holdexpedíciók űrhajósai egyetlen alkalommal sem tartózkodtak a holdtölte idején a Holdon, elkerülendő a magas napállás hő- és fényhatásait, ezért mindeddig nincs közvetlen tapasztalat a földi mágneses csóva holdfelszíni hatásairól. A holdpor azonban már akkor is tapadós volt. A jövő expedícióinak nemcsak az elektromosan töltött holdpor okozhat kellemetlen meglepetéseket, hanem a tárgyak, eszközök, űrruhák elektromos feltöltődése is, akár egy kiálló hegyes alkatrész, kilincs, zárszerkezet megfogása, vagy egy másik űrhajós űrruhájának megérintése. Ezek ma még csak feltételezések, biztos információkat a földi laboratóriumi szimulációs kísérletek, illetve a holdfelszíni tapasztalatok szolgáltatnak.