Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

A Holdra tüzel a NASA

2006.04.11. 15:00
Az amerikai NASA víztartalékok után kutat a Holdon. Ennek céljából 2008 októberében két műholdat lőnek fel. A Lunar Reconnaissance Orbiter egy éven keresztül fényképezget, a déli sarki krátereket megfigyelő szonda viszont két darabra válva hajt végre célzott lezuhanást.

A Hold víz- és jégtartalékai után kutatva az amerikai űrkutatási hivatal (NASA) célba vesz egy krátert az égitest déli részén. Két becsapódó lövedéket szánnak erre a célra, amelyeket a Lunar Reconnaissance Orbiter műholdat szállító rakéta fedélzetén 2008-ban lőnek fel, közölte a NASA.

Az amerikai kutatók az új kísérletek segítségével arra keresnek választ, hogy a napfény által el nem ért déli sarki területeken létezhetnek-e gleccserhez hasonlatos jégrétegek, vagy esetleg jeges rögök.

Hajtóműhöz használnák

"Ha az adott területen lényeges mennyiségű vízre bukkanunk, azt később az asztronauták rakéta-üzemanyag gyártására használhatják" - idézte a The Register Marvin Christensen, a NASA egyik menedzserének szavait.

A projektet vezető Daniel Andrews elmondása szerint a Holdat a fő szondától függetlenül elérő kráter megfigyelő műhold (Lunar Crater Observation and Sensing Satellite) rakományából elsőként a nagyobbik, 2000 kilogrammos lövedék csapódik bele az örök árnyékban meghúzódó kráterbe.

Ezt követően a megfigyelő egység áthalad a felkavart por- és kőzetfelhőn, amely a várakozások szerint a Hold felszíne felett több mint 60 kilométeres magasságba emelkedik majd.

Az első becsapódás után 15 perccel a 880 kilogrammos megfigyelő szonda szintén célzottan fog a Holdba csapódni. A NASA kutatói azzal számolnak, hogy a két lövedék 30 méter széles és öt méter mély krátert üt a Hold felszínébe. A két lövedék kereken 73 millió dollárba kerül.

Visszatérnek a Holdra

A NASA első alkalommal 2005. augusztus 4-én végzett ütközéses vizsgálatot egy égitesttel. Akkor a hűtőszekrény méretű, 300 kilogrammos objektum a Tempel-1 üstökösbe csapódott.

A NASA a 2015 és 2020 közötti időszakban ismét embert küldene a Holdra, hogy ott a marsi repülésekhez bázist létesítsenek. Az új Lunar Reconnaissance Orbiter szonda feladata az lesz, hogy alig 50 kilométeres magasságban keringjen az égitest felszíne felett, így segítve az alkalmas leszállóhelyek meghatározását.

A mai napig összesen 12 amerikai űrhajós lépett a Holdra. Közülük az utolsó, Eugene Cernan 1972. december 14-én hagyta el az égitestet.