Árpád
-1 °C
9 °C

Vita a világűr átlátszóságáról

2004.09.24. 14:10
A világűr legtávolabbi pontjáról készített felvételről kiderülhet, hogy az első galaxisok mikor keletkeztek, illetve hogy az univerzum több milliárd évvel ezelőtt mitől lett átlátszó. A csillagászok azonban különbözőképpen értelmezik a látottakat.
Az ősrobbanás után töltéssel rendelkező részecskék, úgynevezett ionok töltötték meg a világegyetemet, de négyszázezer évvel később lehűltek és semleges atomokká alakultak át. Manapság az űr megint ionizált, s emiatt átereszti az ultraibolya fényt, a szakértők azonban vitatják, hogy mi okozta a változást. A korai megfigyelések szerint a kvazároknak nevezett galaxisok tehetnek mindenről, de egyes kutatások azt bizonyítják, hogy nincsen elegendő kvazár a munka elvégzéséhez.

A csillagászok most a világűr eddig ismert legősibb állapotát tükröző kép alapján próbálják megfejteni a rejtélyt; a Hubble űrteleszkóp által rögzített képen tízezer galaxis látható az égbolt egy kicsiny szeletén. A szakértők most főképp azt vitatják, hogy az ősrobbanás után kilencszázmilllió évvel bekövetkezett jelentős fordulóponton - amikor a semleges hidrogén utolsó részletei ionizálódtak - miként viselkedtek a galaxisok. A kutatók többsége szerint a vizsgált kép ezen időszakot ábrázoló részletén ötven galaxis látható, abban azonban nem értenek egyet, hogy ezek a galaxisok ionizálhatták-e az egész világegyetemet.

Miből mennyi volt?

Az Exeteri egyetemen dolgozó Andrew Bunker és munkatársai úgy vélik, hogy a galaxisok - feltéve, hogy a maiakhoz hasonlóak - csak a szükséges sugárzás egyharmadát tudták előállítani. Mások szerint a maradék sugárzás olyan elszigetelt csoportosulásokból származhat, amelyek túlságosan haloványak, ezért a képen nem láthatóak. Vagy pedig olyan korszakban kezdődött el az ionizáció, amelyről a Hubble nem képes felvételt készíteni.

Massimo Stiavelli, a Space Telescope Science Institute munkatársa szerint az is elképzelhető, hogy a szóban forgó galaxisok felépítése egészen más volt, mint a maiaké, így elvégezhették az ionizációt. Tény, hogy a csillagok első generációja főképp hidrogénből és héliumból keletkezett és a nehezebb elemek csak később jöttek létre.

A kaliforniai műszaki egyetem kutatócsoportja ezzel szemben úgy véli, hogy a vizsgált galaxisok akkor is elvégezhették a feladatot, ha csak a maiakhoz hasonló felépítésű csillagokat tartalmaztak. Haojin Yan és kollégái szerint az ötven galaxis mellett számos törpegalaxis is kimutatható, és bár ezek nem olyan hatékonyak, igen sok van belőlük.

Új válaszokat várnak

Ha a Hubble űrtávcső nem kap hamarosan új kamerát, az ionizációval kapcsolatos kérdéseket csak a James Webb űrteleszkóp válaszolhatja meg, amelyet várhatóan 2011-ben lőnek fel a világűrbe. A James Webb távolabbi és haloványabb objektumokat is képes lesz megvizsgálni, amelyek segítségével a csillagászok eldönthetik, hogy kinek van igaza.