Ejtőernyős fékezés
Karácsonykor a szerkezet leválva a Cassiniről elindul úti célja, a Szaturnusz legnagyobb holdja, a Titán felé, adta hírül az Európai Űrügynökség (ESA) internetes hírportálja. A Huygens január 15-én lép be a Szaturnusz-hold légkörébe, és megkezdi két és fél órára tervezett ereszkedését, és eközben méréseket végez, valamint fényképez. Adatait a Cassinira küldi, amely reléállomásként továbbítja azokat a kaliforniai Pasadenában lévő irányító központba.
A Huygens ejtőernyős fékezéssel megpróbálja épségben elérni a Titán felszínét, és ettől kezdve minden egyes perc, amíg adatokat sugároz, ajándék lesz a földi irányítóknak. Fél óra elteltével azonban mindenképpen el kell búcsúznia a Földtől, mert közben átjátszóállomása, a Cassini olyannyira eltávolodik a Titántól, hogy már nem tudja venni a Huygens jeleit.
Metánóceán
Ha mindez sikerül, az emberiség a Naprendszer egyik legtitokzatosabb világába pillanthat be. A Titán ugyanis a Naprendszer többi holdjával ellentétben sűrű légkörrel veszi körül magát körül, amely még a Földénél is másfélszer sűrűbb. Ezért földi teleszkópokkal nem is lehet látni a felszínét. A légkörében jócskán van nitrogén is, akárcsak a mi bolygónkéban. Tudósok szerint a Titánt körülvevő "szmog" a Föld őslégkörére hasonlít.
Felszínén az uralkodó elemek közé tartozik a metán, amely a Földön gáznemű anyag, a Titánon viszont cseppfolyós állapotban fordul elő, tekintve, hogy az égitesten igen hideg van, az átlaghőmérséklet mínusz 178 Celsius-fok. Így az is elképzelhető, hogy a Huygens egy metánóceán kellős közepén találja magát. Egyébként megépítői arra is felkészítették a szondát, hogy mit csináljon, ha nem szárazföldön fog talajt.