Az orosz Szalizsan Saripov azt jelentette a földi irányítóközpontnak, hogy a repedésekben és azok környékén barna és fehér, törökmézszerű üledéket látott, amiről elképzelni sem tudja, hogy mi lehet. Saripov és Leroy Chiao fényképeket is készített az anyagról, amelyről így a földi szakértők megállapíthatják, hogy lehet-e valami köze oxigéngenerátor és a széndioxid-szűrő korábbi hibáihoz.
Hibás eszközök
Az orosz gyártmányú Elektron oxigéngenerátor a szennyvizet alakítja át oxigénné és hidrogénné. Az eszköz több hónapig akadozva működött, majd 2005 első napján leállt, írta a New Scientist. A mérnökök szerint általában a generátor belsejében keletkezett gázbuborékok okozták a meghibásodásokat, de egyszer az egyik vezeték tömítődött el. Az állomáson körülbelül öt hónapra elegendő oxigénkészlet van.
Az űrhajósok váratlan akadályba ütköztek öt és fél órás sétájuk során, ugyanis az általuk telepített egyik antenna nem működött. Az antennának a legfőbb feladata az lett volna, hogy fogadja a földi központtól az új, ötven centiméteres robotkart irányító jeleket. A ROKVISS elnevezésű robotkarral azt próbálják kideríteni a tudósok, hogy miként működnek a távolról irányított könnyűsúlyú rendszerek.
Rossz csatlakozók
Az űrséta végén Chiao és Saripov visszatértek a robotkarhoz, és azt fedezték fel, hogy két elektromos konnektort nem jól rögzítettek; miután a konnektorokat újra összekapcsolták az antenna működni kezdett. A két űrhajós telepítette az orosz Biorisk kísérletet, amely az űrbéli környezet mikroorganizmusokra gyakorolt hatását tanulmányozza, és egy japán kísérleti berendezést is áthelyeztek.
A New Scientist szerint a páros a következő hat hónapban még egyszer űrsétára indulhat: március 25-én egy navigációs és kommunikációs felszerelést telepítenek, amellyel az európai Jules Verne teherszállító űrhajó első érkezését készítik elő. Az automata űrhajó 2005-ben megy az űrbe.