Árpád
-1 °C
9 °C

Kisbolygót neveztek el József Attiláról és Marik Miklósról

2003.11.10. 08:54
Kisbolygót neveztek el Marik Miklós csillagászról és József Attila költőről. A Nemzetközi Csillagászati Unió (IAU) erről szóló döntéséről a Magyar Csillagászati Egyesület (MCSE) titkára tájékoztatta a távirati irodát.
A 28492-es és a 39971-es sorszámú kisbolygó néhány napja viseli a Marik, illetve a József nevet, közölte Sárneczky Krisztián, a két égitest egyik felfedezője.

Az ELTE Csillagászati Tanszékének 1998-ban elhunyt tanszékvezető docenséről, Marik Miklósról elnevezett kisbolygót 2000. február 1-jén találták meg a piszkéstetői csillagvizsgálóból, hivatalos felfedezője a JATE Asteroid Survey (ma Szegedi Tudományegyetem, aszteroid-program), mondta az MCSE titkára.

1998-ben fedezték fel

A József Attiláról elnevezett kisbolygót 1998-ban találta meg az égbolton az akkor még egyetemista Sárneczky Krisztián és Kiss László. Az évszámra utal egyébként az égitest korábbi ideiglenes jelölése (1998 GN10) is.

Sárneczky Krisztián elmondta, hogy napjainkban több százezer kisbolygó ismert, közülük eddig 15-20 ezret neveztek el. Hozzávetőlegesen ötven katalogizált kisbolygó van, amelyet Magyarországon, magyar csillagász fedezett fel. Sárneczky Krisztián emlékeztetett arra, hogy létezik még egy tucat, amelynek magyar nevet adtak a külföldi csillagászok.

"Magyar érdekeltségű" kisbolygóként említette a Duna, a Tisza és a Dráva elnevezést, amely nem csupán Magyarországhoz köthető. De kisbolygó viseli például Kodály Zoltán és Bartók Béla zeneszerző, Petőfi Sándor költő és a közelmúltban elhunyt Teller Ede atomfizikus nevét.

Külföldi magyar nevek

Az egyesület titkára hozzátette, hogy a Bartók és a Petőfi kisbolygót külföldi csillagászok találták meg és nevezték el, mint ahogy egy német csillagász javasolta a Hungária és a Buda nevet is két másik égitestnek. A Nobel-díjas kémikus, Hevesy György nevét ugyancsak egy külföldi felfedező indítványozta.

Sárneczky Krisztián elmondta: több évben kell megfigyelni egy "új" kisbolygót ahhoz, hogy az sorszámot kaphasson, s ez olykor évtizedekig is eltarthat.

Közlése szerint az égitest akkor kerülhet be a sorszámozottak közé, ha már jól ismerik mozgását, s ekkor a felfedező jogában áll, hogy elnevezze.

Van amit csak az ember lát

Rámutatott arra, hogy számítógépes programok segítségével ma már teljesen automatizált távcsövek végzik az égitestek figyelését. A gépeknek azonban szükségük van bizonyos fényességre, hogy biztonsággal azonosíthassanak egy kisbolygót.

Amatőr csillagászok azonban a hagyományos, klasszikus módszerrel - szemmel megfigyelve - is felfedeznek olyan égitesteket, amelyeket a gép soha nem fog megtalálni, hangsúlyozta AZ MCSE titkára.

A szakember a felfedezés folyamatáról szólva elmondta: az általa megfigyelt kisbolygó koordinátáit elküldi egy amerikai intézet adatbázisába, amely visszajelez, hogy ismert-e az észlelt égitest.

Ha még nem, a kisbolygó ideiglenes megjelölést kap, ezt viseli a hivatalos sorszámozásig, mondta Sárneczky Krisztián, aki az égbolton eddig tizenöt égitestet fedezett fel, és ezek közül eddig ötöt neveztek el javaslatai alapján.