További Űrkutatás cikkek
A NASA jelenleg több mint 800 olyan űrobjektumról tud, amely a Földhöz veszélyesen közel haladhat el. Az amerikai és az európai űrhivatalnak több terve is van egy esetleges krízishelyzet kezelésére, ám ezek függnek az aszteroidák szerkezetétől is. A tömör sziklameteort például egy felszínére kapcsolt motorral lehetne legkönnyebben eltéríteni a pályájáról, azonban ha az aszteroida a tömegvonzásuk által összetartott több kisebb kődarabból áll, inkább az a vontatóeszköz válhat be, amely saját gravitációját használva húzza magával az objektumot.
Olcsó kamikazék
A coloradói Ball Aerospace vállalat most megoldást talált arra, hogyan lehetne jobban megismerni a veszélyes aszteroidákat. A cég több, viszonylag olcsó, kosárlabda méretű szondát küldene az űrbe, amelyek magukat felrobbantva vizsgálnák a meteorokat. A New Scientistben ismertetett elképzelés szerint az objektumtól néhány tucat kilométerre lebegne egy központi űrhajó, és ez lőné ki egyszerű rugókkal a szondákat a meteor felé.
A 12 kilogrammos szerkezetek az aszteroidához érve kinyitnák gömb alakú védőburkukat és megvizsgálnák a meteor felszínét. A szondák ezután az aszteroidához kapcsolódnának és egyenként felrobbantanák magukat, a még épségben levők pedig a robbanások keltette lökéshullámokból kapnának információt az objektum belső szerkezetéről. Végül a központi űrhajó megvizsgálná a detonációk által okozott krátereket. Az eszközök űrtechnológiai mércével mérve olcsók lennének, a szondák például nem napelemmel üzemelnének, hanem saját, néhány napi működésre elegendő akkumulátorral.
A leszállás problémás
Ha sikerül szponzort szerezni az ötlethez, az eszközök két-három éven belül elkészülhetnek, és elkezdődhetnek a tesztek. A 2003 WP25 jelzésű, 50-70 méter körüli átmérőjű meteort már 2011-ben elérhetik a szondák. Az elismert aszteroida-szakértőnek, Daniel Durdának tetszik a Ball Aerospace ötlete, de a New Scientistnek nyilatkozva felhívta a figyelmet arra, hogy a terv kritikus része a szondák landolása. 2005-ben a japán Minerva minirobot éppen azért veszett el, mert nem volt elég közel menni egy kis gravitációjú aszteroidához.
"Nem egyszerű eljutni egy egyenetlen felszínű, gyorsan forgó objektumra" – közölte a szakértő. A Ball Aerospace kutatója, Dennis Ebbet egyetértett azzal, hogy a missziók irányítóinak nagyon precízen kell majd megtervezniük az eszközök leszállását. "Csak úgy tudjuk a szondákat a megfelelő időben és a helyes irányba elindítani, ha pontos matematikai modellünk van a meteor pályájáról és gravitációs mezejéről" – fogalmazott Ebbet.