Vilma
-7 °C
4 °C

Gravitációs katasztrófából származik a Mars két holdja?

2003.07.30. 13:25
A Mars két holdja, a Phobos és a Deimos egy valaha létezett hatalmas hold törmelékei, véli egy amerikai csillagász. A nem sokkal a bolygó létrejötte után befogott holdat a Mars gravitációs mezeje egyszerűen szétzúzta, és a nagyobb darabok a bolygó felszínébe csapódtak. A kutató szerint ez vár a Phobosra is, a Deimoson viszont űrállomást lehetne létrehozni.
"Eddig még senki adott magyarázatot a Phobos és a Deimos eredetére" - mondta S. Fred Singer, a Virginia Egyetem munkatársa a múlt héten, a kaliforniai Pasadenában tartott hatodik nemzetközi Mars-konferencián. Singer a tavaly októberben, a houstoni csillagászati intézetben végzett kutatásaira alapozva úgy véli, hogy a hagyományos elképzelések vagy a fizika törvényeinek mondanak ellent, vagy pedig nem tudják megmagyarázni a holdak pályáját, írta a Space.com.

Szétzúzódott

Phobos
Jelenleg mindkét égitest csaknem kör alakú, egyenlítőhöz közeli pályán kering. A Deimos pályájából a kutató szerint fontos következtetéseket lehet levonni, a hold ugyanis éppen csak egy kicsivel kering gyorsabban, mint a Mars forgási sebessége, azaz majdnem szinkrón pályán mozog. Singer szerint ez nem lehet véletlen.

A csillagász a két hold jelenlegi pályáját "visszafelé" számolva jutott arra a következtetésre, hogy azok egy valaha létezett nagyobb hold darabjai. Singer elképzelése szerint a szinkrón pályán mozgó nagyobb holdat a Mars gravitációs ereje egyszerűen szétzúzta. "A nagyobb darabokat a Mars magához vonzotta, a kisebbekből lett a Phobos és a Deimos" - magyarázta a kutató. A hold szétesésekor a nehezebb darabok spirális pályán hamar a Marsba csapódhattak, Singer szerint érdemes lenne ezeknek a nyomait kutatni.

A kutató alapfeltevése, hogy a holdak közeteinek összetétele megegyezik. A Phobos és a Deimos felszínét összehasonlítva azonban nyilvánvaló különbségeket lehet felfedezni. Singer szerint a kérdés eldöntéséhez felszíni és mélységi mintákat kellene venni a holdakból. A Phobos pályája egyébként szűkült 1877-es felfedezése óta, a kutató szerint a hold néhány millió éven belül a Marsba csapódik és elpusztul.

Űrállomás a Deimoson

Deimos
A kutató szerint a Deimoson űrállomást is létre lehetne hozni a Marsot felfedező űrhajósok számára. Singer elgondolása szerint a holdról az asztronauták valós időben irányíthatnának akár több tucat marsjárót is, így nem okozna problémát a kommunikációs csúszás, mint a Földről irányított robotok esetében. A Mars felfedezése mindazonáltal a gépekre maradna, emberek számára ugyanis a bolygó szinte bejárhatatlanul nagy, véli a kutató.

Singer úgy gondolja, hogy a projekt 15 év alatt megvalósítható, és nagyjából 30 milliárd dollárból ki is lehetne hozni. "Ez átlagosan kétmilliárd dollár évente, ami bőven belefér a NASA mostani költségvetésébe" - mondta. Szerinte egyébként az amerikai kongresszus inkább támogatna egy hasonló elképzelést, mint a Földről indított robotszondákkal való kutatást, ami évtizedekig is elhúzódhat.