Mária
-6 °C
-2 °C

Újra szonda indul a Merkúrra

2004.07.26. 13:19
Harminc év elteltével újra szonda indul a Naprendszer legbelső bolygójára, a Merkúrra. A jövő hétfőn induló űreszköz a bolygó felszínét, mágneses mezejét és kémiai összetételét térképezi fel, és jeget keres a sarki kráterekben.
A Messenger szondát augusztus 2-án lövik fel, hétéves útján a Föld, a Vénusz és a Merkúr mellett halad el, a bolygók gravitációs erejét is felhasználva a Merkúr felé vezető útján, és a bolygó körüli pályára álláshoz. Így ugyanis jelentős mennyiségű üzemanyagot meg lehet spórolni, ezáltal az űrjármű súlya is kevesebb. A küldetés 426 millió dollárba kerül, írta az MSNBC.

A Messenger 2008-ban repül el először a Merkúr mellett, és fő küldetését csak 2011-ben kezdi meg, csaknem hat és félmilliárd kilométer megtétele után, közölték a kutatók egy tájékoztatón.

Hét műszer

A NASA utoljára 1974-75-ben küldött szondát a Merkúrra. Akkor a Mariner-10 háromszor repült el a bolygó mellett, részletes adatokat szolgáltatva felszínének nagyjából egyharmadáról.

A Messenger hét műszert hordoz a fedélzetén: kamerákat, spektrométereket a felszín kémiai összetételének meghatározásához, egy magnetométert a Merkúr mágneses mezejének tanulmányozásához és egy magasságmérőt a topográfia meghatározásához.

Sarki jég

A projekt vezetője, Sean Solomon, a washingtoni Carnegie Intézet munkatársa elmondta: a Merkúr kilóg a belső bolygók közül - ilyen belső bolygók még a Föld, a Vénusz és a Mars -, ugyanis a bolygó anyaga annyira sűrű, hogy a tudósok úgy gondolják, legalább kétharmada vasból van.

Az éjszakai és nappali hőmérséklet között hatszáz Celsius-fok különbség is lehet, 450 fokos nappali hőmérséklettel, ami miatt a Messengerre saját árnyékolót is építettek. A magas feszíni hőmérséklet ellenére a kutatók feltételezik, hogy lehet jég a felszín alatt, a szonda ezt is vizsgálni fogja.

A Földdel ellentétben a Merkúr forgástengelye egyenes, ezért az északi és déli sarkok állandóan árnyékban vannak, ráadásul a Merkúr különösen vékony atmoszférája nem vezeti a hőt az egyenlítőtől a sarkokig, mint például a Földé. A sarki kráterekben ezért mínusz 150 fok is lehet, ezért elképzelhető, hogy van bennük jég, mondta Solomon.