Vilma
-8 °C
3 °C

Fél nap alatt érheti el a Földet egy napkitörés

2004.06.16. 16:25
A kommunikációs eszközöket zavaró napkitörések nem képesek fél napnál gyorsabban elérni a Földet, állapították meg amerikai kutatók. Néhány koronakitörés esetében két napba is beletelhet a Napot a Földtől elválasztó, kereken 150 millió kilométeres távolság megtétele. A legrosszabb esetben pedig 12 óra marad az összepakolásra.
Az érzékeny műholdak, a légiközlekedés és a villamos távvezetékek működéséért felelős illetékesek arra számíthatnak, hogy a Nap okozta elektromos zavarok megérkezése előtt néhány órával felkészülhetnek a várható problémákra.

Az ilyen figyelmeztetéseket a NASA a Napot figyelő SOHO űrobszervatórium és más megfigyelő állomások segítségével adhatja ki. Ha űrbeli vihar közeledik, az irányítók alvó üzemmódba helyezhetik a műholdakat. Eközben a repülőgépek elkerülik a sarkvidéki területeket, ahol a sugárzás legmélyebbre hatolhat az atmoszférába, az elektromos hálózatokat pedig túlterhelés elleni védelemmel látják el.

A legsúlyosabbnak a koronakitörések (coronal mass ejection, CME) számítanak. Az ilyen lökéshullámot töltött részecskék alkotják, amelyeket hatalmas sebességre gyorsít a Nap felszínén uralkodó intenzív mágneses tér. A koronakitörések gyakran, de nem minden alkalommal a napkitörésekhez közel keletkeznek. A napkitörések összefüggésben állnak a napfolttevékenységgel.

Első a sugárzás

A napkitörés első lökéshulláma, a röntgensugárzást is beleértve, fénysebességgel közelíti meg a Földet. A veszélyt mégis a koronakitörések töltött részecskéi jelentik, amelyek egyre terebélyesedő felhőként haladnak az űrben. Bár komoly zavarokra kevés példa volt eddig, a koronakitörések nyomán megszakadhat a rádiókapcsolat és teljes távvezeték-hálózatok bénulhatnak meg.

A koronakitörések okozta pusztítást sok tényező befolyásolja. Például a kitörés iránya, erőssége, illetve hogy a mágneses tere a Földével egyező vagy azzal ellentétes irányú. A koronakitörés megérkezésekor várható hatásokat a lökéshullám haladási sebessége is befolyásolja.

Minél gyorsabb a CME, annál pusztítóbb hatása lehet. Így a legrosszabb esetben 12 óránk marad a megelőző intézkedésekre, idézte a Space.com híroldal Nat Gopalswamyt, a NASA Goddard űrkutatási központjának szakértőjét.

Tavaly volt a legdurvább

Néhány koronakitörés esetében két napba is beletelhet a Napot a Földtől elválasztó, kereken 150 millió kilométeres távolság megtétele. Az elmúlt évtizedek leghevesebb napkitörését 2003. novemberében figyelték meg. Mivel nem a Föld felé irányult a kitörés, a kitörés egy nap alatt ért ide, és a hatása is mérsékelt volt.

Ennek ellenére ez volt a leggyorsabb koronakitörés, melynek frontja másodpercenként 2700 kilométeres sebességgel haladt. Ha pontosan a Föld felé irányult volna, 15 órával a jelenség észlelése után itt lett volna.

Nem sokkal a novemberi eseményt megelőzően két kisebb kitörés volt megfigyelhető, és ezek 19 óra alatt érkeztek meg. A kutatókat meglepte ez a gyorsaság, de akkor még nem lehettek benne biztosak, hogy létezik-e egyáltalán gyakorlati sebességhatár.

Régi jegyzetek

Nat Gopalswamy és kutatótársai egészen 1859-ig visszanyúlóan megvizsgálták a tudományos feljegyzéseket. Eredményeiket az amerikai csillagászati társaság júniusi kongresszusán ismertették.

Arra a következtetésre jutottak, hogy a koronakitörések csúcssebessége a Nap által a kilökésükhoz biztosított energia mennyiségétől függ. A furcsa meghajtási módot összeomló mágneses terek biztosítják, amelyek erőssége függ az adott aktív régió méretétől.

Ezen a területek hidegebb és sötétebb napfoltokat tartalmaznak, amelyek a mágneses energiát mint egyfajta zárókupak tartják vissza. Ha a kupak elenged, a kitörés úgy csap ki az űrbe, mint a felrázott üdítőital a palackból.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!