Péter
8 °C
14 °C

Houstonban vannak a Genesis romjai

2004.10.11. 11:23
A finom landolás helyett a sivatagba zuhant napszélszonda darabjait a NASA kutatói vizsgálják. A tisztogatásra van idő elég, mivel a minták évtizedekig megmaradnak jelenlegi állapotukban. Német kutatók eközben meteoritban mutatták ki a 4,6 milliárd éves nappor jelenlétét.
A múlt hét végén megérkeztek a houstoni Johnson űrközpontba a korábban lezuhant Genesis űrszonda napanyagot befogó ernyőjének maradványai. Nincs kétség afelől, hogy a megmentett több ezer mintából értékes információk szerezhetők, idézte az APA hírügynökség Eileen Stansbery, az atomkutatási részleg helyettes igazgatójénak szavait.

Mint emlékezetes, a Genesis szeptember közepén tért vissza a Földre, és kereken 320 kilométeres sebességgel csapódott a sivatagba. A súlyos fiaskó azért következett be, mert nem nyílt ki a visszatérő egység ejtőernyője. A szabadon zuhanó, teherautó-abroncs méretű szondát eredetileg helikopteres befogással óvták volna meg a szennyeződéstől.

Tisztítani próbálják

A becsapódás során diribdarabra tört a szilíciumból készült, arany és zafír bevonatú lemezek nagy része. A lemezek felszínén a szonda küldetése során több milliárd atom gyűlt össze, amelyek információt adhatnak a Naprendszer keletkezésével kapcsolatban.

Mivel a lemezek egy része a becsapódáskor sárral, sókkal és a külső védőburkolat részeivel szennyeződött, jelenleg a kutatók azért küzdenek, hogy a megfelelő tisztítási eljárást alkalmazzák, jelentette ki Stansbery.

Legmesszebb a Földtől

A tisztogatás miatt késik a kiértékelés is. A kutatást azonban nem sürgeti semmi, a minták akár évtizedekig változatlan formában maradhatnak.

A Genesis szonda több mint három évet töltött az űrben, és első alkalommal fogott be olyan anyagot, amely távolabb található a Földtől, mint a Hold. A teljes projekt költségei elérik a 260 millió dollárt.

Napszél a meteoritból

Amit amerikai kutatók méregdrága szonda segítségével reméltek begyűjteni, mainzi kutatók szerint a Földön is összeszedhető. Az 1990-ben a Szaharában talált Acfer 094 meteoritban jelentős mennyiséget találtak a Naprendszer 4,6 milliárd évvel ezelőtti kialakulásakor itt fortyogó csillagporból.

A kémiai kutatások Max-Planck intézetének kutatói a meteorit belsejében nagyobb mennyiséget találtak a csillagporból. A Der Spiegel beszámolója szerint a ritka anyag több mint tízezred részét teszi ki a meteorit tömegének.

Rendkívüli koncentráció

A kutatók az Astrophysical Journal Letters szaklapban arról számoltak be, hogy az ősi szilikát és spinell (magnézium-alumínium-oxid) magokat újszerű eljárással fedezték fel.

A Mainzban kidolgozott NanoSIMS ionmikroszonda képes volt kimutatni a meteorit anyagában a 100-600 nanométeres zárványokat. Eddig képtelenségnek számított, hogy meteoritban ilyen koncentrációban találjanak csillagport, emlékeztetett Peter Hoppe, az intézet kutatója.