Melinda, Vivien
2 °C
8 °C

Holdat lopott a Neptunusz

2006.05.12. 16:00
A Neptunusz a legnagyobb bolygóját, a Tritont egy másik égitesttől ragadta el. Erre a következtetésre jutottak amerikai csillagászok a szokatlan Neptunusz-kísérő származását vizsgáló számításaik alapján. A Triton másfélszer akkora, mint a szomszédos bolygó, a Plútó.

Craig Agnor és Douglas Hamilton, a California egyetem illetve a Maryland egyetem kutatói a Nature szaklapban megjelent tanulmányukban arról számolnak be, hogy a Neptunusz körül "téves irányban" keringő Triton eredetileg egy kettős csillagrendszer tagjaként haladhatott át a Naprendszeren.

Ennek során kerülhetett a Neptunusz közelébe, amely a nagy gravitációs vonzásával szétválasztotta a két párt. Míg a Triton a bolygó állandó kísérőjének szegődött, feltételezett eredeti társa nagy sebességgel az ellenkező irányba lendült, és eltűnt az űr mélyén, írta a wissenschaft.de híroldal.

Szemben a forgalommal

A Triton nem csak a rendkívüli méretei miatt számít különlegesnek a Naprendszer holdjai között. Minden más nagy holddal ellentétben nem abban az irányban kering a bolygója körül, mint amerre az maga is forog.

A forgással ellentétes haladási irány csak azzal magyarázható, hogy a Triton eredetileg a Nap, és nem a Neptunusz körül keringett, és az utóbbi csak később fogta be.

Ütközéses megfejtés

Arról viszont már hosszabb ideje vitáznak a kutatók, hogy a gázbolygónak hogyan sikerült mindezt elérnie. Néhány csillagász úgy véli, hogy a Triton egy másik Neptunusz-holddal ütközött. Ennek során elvesztette eredeti energiája egy részét, és eléggé lelassult ahhoz, hogy a Neptunusz gravitációja a bolygó közelében tarthassa.

Ehhez azonban az ütközés másik tagjának meghatározott méretekkel kellett rendelkeznie. Elég nagynak ahhoz, hogy le tudja fékezni a rendkívüli tömegű Tritont, viszont mégsem akkorának, hogy az ütközéssel azt teljesen szétzúzza.

Az ilyen találkozás valószínűsége viszont a legtöbb szakértő szerint rendkívül alacsony. Viszont a Neptunusz a múltban több alkalommal találkozhatott kisebb égitestekből álló kettős rendszerekkel, véli Agnor és Hamilton.

Csupa kettős rendszer

A Naprendszerben az ilyen párosok sokkal gyakoribbak, mint azt korábban feltételezték. A Neptunusz pályáján túl húzódó Kuiper-övet alkotó objektumok mintegy 11 százaléka kizárólag a párjával együtt mutatkozik.

Hasonlóan kettős rendszert alkot a Mars és a Jupiter közötti aszteroida-öv égitesteinek jelentős része. Például kettős rendszernek számít maga a Plútó és Charon nevű holdja, illetve a potenciális tizedik bolygó, a Xena és annak kísérője.

Mivel az ilyen kettősök tagjai rendszerint különböző sebességgel keringenek egymás körül, a Neptunuszhoz hasonló bolygók gravitációja képes lehet az egyik égitestet felgyorsítani, a másikat pedig lelassítani, állítják számításaik alapján az amerikai kutatók.