A planemónak elnevezett égitestek a fiatal csillagokhoz hasonlóan kozmikus porlemezekbõl és gázból állnak össze. A csillagászok szerint a Föld és naprendszerünk többi bolygója is ezekbõl a lemezekbõl született, és bár a planemó ugyanebbõl az anyagból van, mégsem bolygó, ugyanis nem kering csillag körül, mint például a Föld a Nap körül.
Csecsemõ nap-rendszer
"Ezek az égitestek nem keringnek csillag körül" - mondta Ray Jayawardhana, a Toronto Egyetem munkatársa. A kutatócsoport négy újszülött planemót azonosított 450 fényévre a Földtõl, amelyek csupán néhány millió évesek. Mind a négyet kozmikus por veszi körül.
A planemók tömege sokszorosa a Jupiter óriásbolygóénak, de százszor kisebb, mint a Napé. A Toronto Egyetem kutatócsoportja szerint ezek az égitestek új játékosok a kozmikus színtéren, a jelenlegi sorrendben (holdak - bolygók - barna törpék - csillagok - fekete lyukak) kitöltik az ûrt a nagy tömegû csillagok és a nagy tömegû bolygók között. "Ezek vagy a legkisebb tömegû barna törpék, vagy az eddigi legnagyobb óriásbolygók" - mondta Jayawardhana. (A barna törpe olyan égitest, aminek túl kicsi a tömege ahhoz, hogy a belsejében magfúzió jöjjön létre, és így valódi csillaggá váljon.)
Élet a mini naprendszerben
Amikor a planemó fiatal, forrósága okán sokkal jobban hasonlít a csillagokhoz, de ahogy korosabb lesz, bolygószerû zsugorodás és hõmérsékletcsökkenés jellemzi, így idõvel akár mini-naprendszert is alkothat. Ráadásul a kutatócsoport szerint az élet kialakulása sem kizárt egy ilyen mini naprendszerben. Amennyiben egy holddal rendelkezõ fiatal planemóhoz mellékbolygója megfelelõ közelségbe kerül, átmenetileg olyan hõmérsékletû lesz, amelyben kialakulhat a víz, az élet alapvetõ forrása. Jayawardhana szerint ugyanakkor mindez elméleti feltételezés, az élet kialakulása ugyanis "bizonytalan folyamat".