Mindkét holdjelölt az óramutató járásával ellenkező irányban kering a Plútó körül. Ideiglenesen az S/2005 P1 és az S/2005 P2 elnevezést kapták a felfedezett égitestek, amelyek kisebbek, mint az 1200 kilométer átmérőjű Kharón, egyik átmérője 45, másiké 160 kilométer.
forrás: Hubble.nasa.gov
Halványak, de ott vannak
A Hubble űrteleszkóp idén május 15-én készített felvételeket a holdakról, amelyek az első megfigyelés szerint kétszer olyan messze keringenek a Plútótól, mint a Kharón. A P2 49 ezer, a P1 65 ezer kilométerre.
"Az új holdjelöltek körülbelül ötezerszer halványabbak, mint a Plútó, de ennek ellenére jól láthatók a Hubble felvételein" - mondta a BBC-nek Max Mutchler, a baltimorei Űrteleszkóp Tudományos Intézet munkatársa, a holdakat azonosító kutatócsoport tagja.
Három nappal az első felfedezést követően a Hubble újra lefotózta a Plútót, ezeken a felvételeken is látható a két égitest, illetve az is, hogy a Plútó körül keringenek.
"A Hubble 2002 június 14-I felvételeit újra vizsgáltuk, és a 2005-ös felvételekkel összevetve állapítottuk meg a P1 és P2 helyét" - magyarázta Marc Buie, a flagstaffi Lowell csillagvizsgáló munkatársa, a kutatócsoport másik tagja.
A csoport februárban újabb vizsgálatokat végez, hogy megerősítsék a felfedezést. A két új hold léte magyarázattal szolgálhat a Kuiper-öv, a Neptunusz mögött húzódó nagy méretű jeges objektumhalmaz kifejlődésére is, írja a BBC. A Kuiper-övben keringő égitestek mérete nem sokban különbözik a Plútótól, ezért egyes elgondolások szerint a Plútó maga is csak egy nagyobb aszteroida, az öv része. A felfedezéssel a Plútó lenne az első Kuiper-objektum, amelynek több mint egy holdja van.