Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

Távcsővel látható a visszatérő szonda

2005.03.04. 11:30
Szinte napra pontosan egy évvel a fellövése után a Föld közvetlen közelében halad el a Rosetta szonda. A 67P/Csurjumov-Geraszimenko üstökös vizsgálatára szánt űreszköz európai idő szerint pénteken este szinte súrolja majd a bolygót.
A Rosetta szonda szombatra virradó éjjel bukkan fel ismét a Föld mellett. Ennek során a szonda akár 1900 kilométerre megközelítheti a felszínt. A szondát építő és irányító európai űgyügynökség (ESA) közleménye szerint a lendületet vevő szonda tiszta égbolt mellett egyszerű távcsővel is megfigyelhető lesz.

A 32 méteres fesztávú napernyői miatt fényesen tündöklő Rosetta Európából nézve délkelet felől tart délnyugatra pénteken este 8 és 11 óra között. A számítások szerint a valódi látványosság alig néhány percig tart. A szonda az Ikrek és az Orion csillagképek között látszik felbukkanni, majd 11 óra körül elhúz a Bika csillagkép felé, és eltűnik a horizonton.

Mexikó felett suhan

A háromtonnás szondát 2004. március 2-án indították tízéves útjára a Csurjumov-Geraszimenko üstökös vizsgálata céljából. Miután a Rosetta egy év alatt több mint egymilliárd kilométert tett meg, és négyszer megkerülte a Napot, a kutatók a Föld gravitációs vonzását használják ki a további gyorsítására, jelentette ki Paolo Ferri, az ESA darmstadti irányítóközpontjának (ESOC) munkatársa.

A szonda sebessége a Földhöz képest óránként 37 ezer kilométer. A Rosetta a várakozások szerint Mexikó felett kerül a legközelebb a Földhöz. A gyorsítási manőver egyúttal azt is jelenti, hogy a Föld gravitációja közel 90 fokkal eltéríti a Rosettát az eredeti pályájától.

Még kétszer jön

A szonda a tervek szerint még 2007-ben és 2009-ben tér vissza a Föld közelébe, és előbbi esetben alig 200 kilométeres magasságban halad majd el. A négy kilométeres átmérőjű üstökössel való találkozást 2014-re tervezik. Ekkor a Rosetta egy kilométeres távolságból kibocsátja a Philae nevő leszállóegységet, majd mintegy másfél éven keresztül kíséri a Naprendszer belső régiói felé tartó üstököst. A Csurjumov-Geraszimenko vizsgálatától a kutatók a bolygók 4,6 milliárd évvel ezelőtti keletkezésével kapcsolatban remélnek új információkat. Ezen kívül azt vizsgálják, hogy az üstökösök hordozhattak-e komplex szerves molekulákat, illetve a becsapódások milyen szerepet játszhattak a földi élet kialakulása idején. Az ESA a Rosetta elhaladását megörökítő fényképek számára pályázatot írt ki. A nyertes a következő szonda indítására meghívást kap az irányítóközpontba.