Árpád
-2 °C
9 °C

Rejtélyek a Szedna körül

2004.03.17. 15:18
Kapcsolódó cikkek (1)
Kedden a Szedna felfedezésének köszönhetően egy újabb égitestet ismerhettünk meg, ez a Naprendszer eddig észlelt legtávolabbi bolygó méretű objektuma. A csillagászok a felfedezés ámulata után most azon kezdték törni a fejüket, hogy hogyan kerülhetett oda.
A legérdekesebb feltételezés, hogy létezhet egy másik, méreteiben a Földdel megegyező világ, egy gravitációs forrás, ami a Naprendszer egy felfedezetlen sarkában rejtőzik. Itt azonban az a probléma, hogy a tudósok nem tudják kikalkulálni, hogyan lehet a Plútóhoz mérten háromnegyednyi nagyságú Szednának ilyen szokatlan, rendkívül elliptikus Nap körüli pályája. Amikor pályája a legközelebb van a Naphoz, a távolság 76 csillagászati egység (AU), a legtávolabbi ponton pedig 1000 AU. Egy AU megfelel a Nap-Föld távolságnak.

Az új objektum 10 500 év alatt kerüli meg a Napot, és feltehetően van egy parányi holdja is. "Hogy az ördögbe lehet valaminek ilyen pályája" - méltatlankodik Brian Marsden csillagász. Ő az, aki szerint egy Föld méretű bolygónak lehet valami köze a Szedna jelenlegi, különös pályájához. Michael Brown a Caltech csillagásza, aki a Szednát felfedező csapat vezetője volt, úgy véli, a legvalószínűbb forgatókönyv, hogy a Nap egy csillag klaszterben született és számos csillag volt - bár több mint 10.000 AU-ra - akkor közel a Naprendszerhez. Ezek voltak felelősek az olyan objektumok kiszakításáért, mint a Szedna.

Nem vevők

Több más, független tudós is egyetért azzal, hogy egy csillag csalogathatta ilyen messzire a Szednát. Vannak azonban, akik nem vevők az elméletre. "Nekem nem igazán tetszik" - nyilatkozott a Space.com-nak Marsden, a massachusettsi Cambrigben található Kisbolygó Központ vezetője, ahol az újonnan felfedezett égitesteket katalogizálják. Marsden egy közelebbi objektumra szavazna, ami feltehetően 400 és 1000 AU közötti távolságban helyezkedik el. "Valószínűleg több bolygó is létezik még odakint - tette hozzá. - Ki tudja? Azonban tegyük fel, hogy a szóban forgó objektum nagyjából megegyezik a Föld tömegével, vagy akár többszöröse is lehet. Egy közeledés alkalmával könnyedén kilendíthette a Szednát szabályos, kör alakú pályájáról egy excentrikusba."

Marsden elismeri, ez az eshetőség nyitva hagyja azt a kérdést, hogyan alakulhatott ki egy Föld méretű bolygó a Naptól ennyire távol, ahol a nyersanyag a jelenlegi bolygóformálódási elméletek alapján igen ritka. Brown szerint is lehetséges a Föld méretű bolygó elmélete, csapata számításai azonban mindössze 70 AU-ra helyezik ezt a feltételezett égitestet. "Így azonban már nem is annyira valószínű a dolog, mert ha ilyen közel van, akkor már megtaláltuk volna" - összegzett egy telefonos interjúban.

Nehezen elképzelhető

Alan Boss, a Carnegie Intézet bolygó tudósa egyetért Brownnal, szerinte is egy elhaladó csillag vagy egy sűrű gázfelhő okozhatta a Szedna szokatlan pályáját. Boss "nehezen elképzelhetőnek" tartja egy Föld méretű objektum kialakulását ott, ahol a kölcsönhatás elvileg létrejött. Brown azonban hozzáteszi, hogy van még egy felderítetlen területe az űrnek, ami az égbolt körülbelül 20 százalékát jelenti, ahol még nem kutattak 70 AU távolságban keringő Föld méretű objektumok után. Ez a terület a fényes galaktikus középpont felé esik, amit nehezebb átrostálni, de a Szedna kapcsán felmerült kérdések hatására valószínűleg hamarosan belekezdenek a kutatásokba. Amennyiben Marsden elmélete helytálló, és több száz AU-ra egy Föld méretű bolygó kering, az könnyedén kicsúszhatott a jelenlegi észlelések elől.

Akárhogy is, nem egy szokványos Föld-szerű bolygóról van szó. Bármilyen objektum, ami a Plútó mögött található kőkeményre fagyott és nem sok esélye van, hogy életet hordozzon magán. A fentiek mellett a tudósok azon is vitáznak, hogy a Szednát bolygónak minősítsék-e. Sokan a Plútó bolygói mivoltát is kétségbe vonják, mivel az a Sednához és a Neptunusz mögött található számos objektumhoz hasonlóan kicsi, és szabálytalan pályával rendelkezik. Valójában a "bolygó" kifejezésnek nincs csillagászati definíciója, azonban a Nemzetközi Csillagászati Egyesület egyértelműen kijelentette, hogy a Plútó nem fosztható meg bolygói mivoltától, akárhogy is vélekedik a csillagászok többsége.

Több is rejtőzhet

Alan Stern, a Dél-nyugati Kutató Intézet munkatársa egy újabb csavart vitt a fejtörőbe. Stern úgy véli, több Föld méretű bolygó rejtőzhet az Oort-felhőben, a Naprendszer legtávolabbi területén. Brown csapata is lehetségesnek tartja, hogy a Szedna az első ismert objektuma lehet az amúgy elméleti Oort-felhőnek. A kis jeges objektumok távoli gyűjtőhelyének létezését a belső Naprendszeren időnként áthaladó üstökösök pályái alapján feltételezik, melyek utána eltűnnek a világűrben. Senki nem tudja mi van valójában az Oort-felhőben.

"Szerintem lehetséges" - utalt Stern az Oort-felhő Föld méretű bolygóira. Az elméletek szerint a Naprendszer korai éveiben a Föld tömegével rendelkező objektumok csapódtak az Uránusznak és a Neptunusznak, magyarázta Stern. A számítógépes szimulációk bemutatják, hogyan lökődtek ki a feltételezett Föld tömegű objektumok a külső bolygó területről, melyeket egy napon talán megtalálhatunk megfagyott maradványokként az Oort-felhőben. Ilyen távolságban világokat fürkészni hatalmas kihívást jelent. Az Oort felhő elvileg félúton található a következő ismert csillaghoz.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Pihenjen Szép kártyával!

Egy kis lazítás Önnek is jár! Íme a Szép kártya elfogadóhelyek.