Az amerikai csillagász társaság bolygókutató divíziójának Angliában, Cambridge-ben tartott összejöveteléről, és az objektum felfedezése kapcsán csillagász körökben a bolygó fogalmáról felpezsdült vitáról a New Scientist című angol tudományos folyóirat számolt be.
Nem tudják pontosan mekkora
Chilei csillagászok több távcsővel folyamatosan figyelték a naprendszer idén júliusban felfedezett távoli tagját, és azt tapasztalták, hogy az ideiglenesen 2003 EL61 kódnévvel ellátott objektum fényereje négyóránként erősen változik, kb. felére csökken, majd visszaerősödik. A megfigyelés pontot tesz a felfedezést követő napok vitájára, a spanyol felfedezők ugyanis az objektumot a Plutónál nagyobbnak, Mike Brown amerikai csillagász és csapata a kaliforniai Pasadenában pedig a Plutónál kisebbnek látták.
A három fotó 1,5 órás időközzel mutatja a mozgást. Forrás: Palomar Observatory
Földi távcsövekkel ilyen távoli objektum méretére csak a fényerejéből tudnak következtetni, s a fényerő változás egyik magyarázata az lehet, hogy az objektum nem gömb alakú. Amikor hosszabb oldalát mutatja a Napnak, a Nap sugarai nagyobb felületről verődnek vissza, és fényesebbnek látszik. Legvalószínűbb egy sebesen forgó tömzsi szivar alak, ami kétszer olyan hosszú, mint amilyen széles, és az idők során egyre nyúlik, hosszabbodik.
5 óra alatt megfordul
Chad Trujillo, a Hawaii szigeteken található Gemini obszervatórium csillagásza szerint az 2003 EL61 objektum talán az egész naprendszer leggyorsabban forgó bolygója, hiszen a Varuna, a Kuiper-öv eddig ismert leggyorsabban forgó objektuma is csak 5 óra alatt fordul meg saját tengelye körül. Lehet, hogy éppen ez a nagy forgási sebesség gátolja meg abban, hogy saját gravitációja hatására gömb alakot vegyen fel.
A szivar alakról szóló hipotézis még nem bizonyított. Dave Tholen, a Hawaii Egyetem csillagásza szerint például a fényerő változás a felület tulajdonságaival is magyarázható.
Az új égitest méretét tekintve igényt tarthatna a bolygó elnevezésre, de sokan a "bolygó" fogalmat pontosítanák, és szokatlan tulajdonságai miatt a Plutótól is elvennék a bolygó címet.
Még az sem biztos, hogy bolygó
Alan Stern kolorádói csillagász, a bolygó fogalom tisztázására létrehozott bizottság tagja szerint bolygónak a csillagok körül közvetlenül keringő olyan objektumokat kell tekinteni, amelyek elég nagyok ahhoz, hogy saját gravitációjuk hatására gömb-alakot vegyenek fel, de nem olyan nagyok, hogy beinduljon bennük a nukleáris fúzió. Amennyiben ezt a meghatározást fogadják el, úgy a nyáron felfedezett objektum nem tekinthető bolygónak.