További Űrkutatás cikkek
Gond nélkül
A Szojuz TMA-1 közép-európai idő szerint vasárnap hajnalban vált le a Nemzetközi Űrállomásról (ISS). A manőver 400 kilométeres magasságban Ázsia fölött történt, a Moszkva melletti irányítóközpont szerint gond nélkül. A leszálló egység azonban 460 kilométerre landolt a kijelölt körzettől, a kutatásra indult repülők csak két órával később bukkantak rá.
A most visszatért amerikai Kenneth Bowersox és Donald Pettit, valamint orosz társuk, Nyikolaj Budarin november óta dolgozott a hatos számú állandó legénységként az űrbázison. Az űrállomás legénysége most első alkalommal használta Szojuzt, eddig a váltásokat az amerikai űrsiklókkal bonyolították. A Columbia amerikai űrrepülőgép február 1-jén történt katasztrófája miatt azonban az űrsiklókra repülési tilalmat rendeltek el, és mindaddig az orosz űreszközökkel oldják meg az asztronauták cseréjét, míg az űrrepülőgépek felszállási engedély nem kapnak.
Elfelejtette
A számítógép feladata nagy vonalakban az, hogy úgy állítsa be a Szojuzt, hogy a hőpajzs egyúttal némi felhajtóerőt is generáljon, ezáltal ne süllyedjen túl gyorsan az egység. A kabin tömegközéppontja kissé eltér a geometriai középponttól, a nehezebb oldalt fölül tartva a szükséges felhajtóerő könnyen előidézhető és kontrollálható. Mindehhez azonban az kell, hogy a számítógép tudja, hogy merre van "fent" és merre van a cél. A szükséges számítások nem túl bonyolultak, ezt a technikát még a Gemini, az Apollo és a Szojuz küldetések során tökéletesítették a hatvanas években.
Vasárnap azonban az automata pilóta egyszer csak közölte, hogy elfelejtette, hol vannak, és mi a helyzetük. Ekkor bekapcsolt a tartalék rendszer, ami lassú forgásra késztette a járművet, így kiegyensúlyozta azt. Ezzel viszont elveszett a felhajtóerő is, ezért a Szojuz a tervezettnél jóval meredekebb szögben lépett a légtérbe, és az utasokra a földi gravitáció több mint nyolcszorosa nehezedett, a leszálláskor szokásosnak a kétszerese.
"Egy percre úgy éreztem magam, mintha én lennék Atlasz, és az egész világ súlya a vállaimat nyomná" - mondta később kissé patetikusan Donald Pettit asztronauta a sajtónak, még mindig egy kissé kótyagosan.
Óriási megtiszteltetés
A vasárnapi egyébként egy nagyon ritka hiba, párszor előfordult 1967 és 75 között, de azóta egyszer sem. A gyanú ezért terelődött a Szojuz új, "továbbfejlesztett" vezérlő számítógépére.
Az emberi hiba lehetősége csak egyszer merült fel: a Szojuzokat gyártó és üzemeltető cég vezetője, Jurij Szemjonov valószínűnek tartotta, hogy az "egyik amerikai" véletlenül megnyomta a tartalék rendszer gombját. Bowersox, az egyetlen, akinek erre lehetősége lett volna, visszautasította a feltételezést.
Bowersox és Pettit voltak egyébként az első amerikaiak, akik orosz űrjárművel tértek vissza a Földre. A Pravda híradása szerint Kenneth Bowersox Csillagvárosban tartott sajtótájékoztatóján "óriási megtiszteltetésnek nevezte, hogy részt vehetett az új orosz űrjármű, a Szojuz TMA-1 tesztelésében".