Barbara, Borbála
-6 °C
3 °C

A Tejútrendszer 'alapító tag'

2004.08.23. 10:30
Európai csillagászok a 7200 fényévnyire található NGC 6397 csillaghalmaz két tagjának összetételét vizsgálva arra jutottak, hogy a Földnek is otthon adó galaxis az ősrobbanás után az elsők között keletkezhetett.
A Naprendszernek otthon adó Tejútrendszer alig fiatalabb mint a világegyetem. Új mérések alapján az európai déli csillagvizsgáló (ESO) kutatói úgy becsülik, hogy galaxisunk első csillagai 13,6 milliárd évvel ezelőtt keletkeztek.

Ahogy az ősrobbanást követően hűlni kezdett a kozmoszt alkotó anyag, beköszöntött a sötét korszak. Nem léteztek még napok, a fiatal világegyetemben tökéletes sötétség uralkodott.

Az összetételt vizsgálták

A legújabb eredmények szerint csak 200 millió évvel később indult be az első csillagok nukleáris tüze és vált lehetővé a további égitestek kialakulása.

Már a világegyetem ezen korai szakaszában létrejöttek a Tejútrendszer első csillagai, állapították meg az ESO kutatói. Az európai csillagászok a Chilében működő Paranal obszervatóriumból a 7200 fényévnyire található NGC 6397 csillaghalmazt vizsgálták meg alaposabban. Most első alkalommal sikerült megmérni két csillagának berillium tartalmát.

Ennek során kiderült, hogy ezek a napok már 13,4 milliárd éve kialakultak, miközben nem is ők a rangidősek a Tejútrendszerben. Hiszen a kozmikus matuzsálemekben felfedezett berillium nem az ősrobbanással, hanem az első csillagok kialakulásával keletkezhetett. Mostanáig nem lehetett tudni, hogy mikor keletkezett a Tejútrendszer régen kihunyt csillagainak első generációja.

Szupernova kell hozzá

A berillium (9Br) akkor keletkezik, amikor a szupernova-robbanás nehéz atommagokat lök ki, majd azok könnyebb atommagokkal ütköznek. A NGC 6397 csillagaiban talált berillium a Luca Pasquini vezette ESO kutatócsoport szerint mintegy 200 millió éven keresztül gyűlhetett össze. Így a galaxisunk kereken 13,6 milliárd éves lehet, vagyis minden bizonnyal "alapító tag" a világegyetemben.

A fenti adat csak első pillantásra áll ellentmondásban a világegyetem korára vonatkozó becslésekkel. Ezek az elméletek jobbára a kozmikus háttérsugárzás révén 13,7 milliárd évvel ezelőttre teszik az ősrobbanást.

Plusz-mínusz 800 millió

A 200 millió éves sötét fázis miatt a Tejútrendszer így legfeljebb 13,5 milliárd éves lehet. Az elméletek ugyanakkor még széles hibahatárt adnak meg, jelentette ki a Der Spiegelnek Luca Pasquini, a nagyfelbontású spekroszkópia szakértője. Az általa vezetett kutatócsoportja szintén széles, plusz-mínusz 800 millió éves pontossággal határozta meg a galaxisunk korát.

A berillium mérések alapján meghatározott 13,6 milliárd éves adat tökéletesen passzol a világegyetem koráról szóló becslésekhez, emlékeztetett a kutató.

Nászút ajándékba!

Esküvőt tervez? Tervezzen velünk, nyerjen wellness nászutat!

Értékeljen, nyerjen!

Van kedvenc légitársasága? Írja meg véleményét itt!