További Űrkutatás cikkek
Néhány évvel ezelőtt még az volt a feltételezés, hogy a világegyetem tágulása fokozatosan fékeződik, majd teljesen megáll. Néhány éve viszont egyre több jel utal arra, hogy a sötét energiából származó erők folyamatosan gyorsítják a tágulást. A kutatók a most megjelentetett munkájukban a titokzatos erő létezésére utaló újabb jelet írnak le.
Megerősített elmélet
A ROSAT adatai alapján elkészült a déli égbolt röntgen tartományban legfényesebb 447 galaxishalmazának katalógusa. A kutatók munkája megerősíti a világegyetemet gyorsulva tágulónak leíró, és a sötét anyag létezését feltételező elméletet, idézte az APA hírügynökség Sabine Schindlert, az innsbrucki egyetem asztrofizikai intézetének munkatársát.
A galaxishalmazok az univerzum legnagyobb, világosan definiálható képződményei. Több száz vagy akár ezer galaxist és nagy mennyiségű, közvetlenül nem megfigyelhető tömeget (úgynevezett sötét anyagot) tartalmaznak.
A Dél-Amerikában működő európai csillagvizsgáló (ESO) segítségével a kutatók ki tudták mutatni, hogy a galaxishalmazok nem szabályosan oszlanak el a világegyetemben. Ehelyett szélesen elterülő, de egyértelműen kirajzolódó struktúrák mentén helyezkednek el. Ezek közül a legnagyobb sűrűségű területek, az úgynevezett szuperhalmazok ősi tanúi a világegyeten kezdeti szerkezetének.
|
Mivel a galaxishalmazok a röntgensugárzás kiemelt forrásának számítanak, a ROSAT által készített égtérképeken is megjelentek. A halmazok egyértelmű azonosításához illetve a távolságuk meghatározásához ugyanakkor optikai megfigyelésekre is szükség volt. Ezeket a munkafázisokat a chilei ESO távcsövek segítségével végezték.
A kutatócsoport a galaxishalmaz-katalógus legfontosabb részleteit az Astronomy & Astrophysics szaklap most megjelenő számában közli. A déli égbolt 447 legfényesebb galaxishalmazáról ez eddig a legátfogóbb munka.
Alacsony sűrűségű
A katalógus később további kozmológiai kutatások alapját képezheti. A 12 évig tartó katalogizálás legfontosabb eredménye világegyetem kutatók által meghatározott alacsony átlagsűrűsége.
Megállapításaik szerint az össztömeg csupán egyharmada tömörül galaxisokba, röntgensugárzást leadó forró gázba és sötét anyagba. A fennmaradó kétharmadot a titokzatos sötét energia képviselheti.
Hasonló eredményről számoltak be korábban a kozmikus háttérsugárzást és a szupernovákat tanulmányozó kutatócsoportok is. Vagyis ezzel tovább erősödhet a sötét energiát leíró elmélet, jelentette ki Schindler.